Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 Twitter Név * E-mail * Ismeri a munkavállaló a felsorolt jogszabályok hajózási tevékenységgel kapcsolatos előírásait? ( 2000. évi XLII. törvény, 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet, 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet, 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendelet) Igen Nem A felsorolt valamennyi jogszabály tartalmaz olyan szabályokat, a hajózási tevékenységgel összefüggő előírásokat, melyek ismerete a hajózási tevékenységgel összefüggő munkakör betöltéséhez nélkülözhetetlen. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a hajóskapitány / hajóparancsnok az előírt, érvényes képesítéssel? Igen Nem A hajóskapitány a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 2. melléklet szerinti „A” kategóriájú hajóvezetői képesítéssel rendelkezik, melynek feltétele a képesítésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti vagy EGT államban kiállított, egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolás, valamint négy év fedélzeti szolgálat igazolása. A képesítés érvényességének feltétele az egészségi alkalmassági vélemény időszakonkénti megújítása. Kiegészítő tájékoztatás A hajóvezető és a hajó személyzetének további tagjai egészségi alkalmassági vizsgálatáról előírásszerűen gondoskodik az úszólétesítmény üzemben tartója? Igen Nem Hajózási szolgálatot az a személy láthat el, akinek az egészségi alkalmasságát a hajózási hatóság által nyilvántartásba vett hajós-orvosi vizsgálatra jogosult orvos megállapította. A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni. Az élelmezéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott hajózási dolgozók a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint − járványügyi érdekből kiemelt munkakörökre előírt − vizsgálatokra is kötelezettek. A 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet szerinti hajós szolgálati könyvbe a kiállító hatóság jegyzi be az egészségi alkalmasság igazolását és érvényességének idejét. A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet (1. melléklet) szerinti Hajózási Szabályzat előírja a hajó vezetője, valamint a személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségeit. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a hajóskapitány / hajóparancsnok az előírt, érvényes víziút vonalvizsgával? Igen Nem A hajóskapitány a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 2. melléklet szerinti „A” kategóriájú hajóvezetői képesítéssel rendelkezik, melynek része a víziút vonalvizsga is. Más EGK államból érkező úszólétesítmény kapitánya esetén szükséges víziút vonalvizsga honosítása. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a hajóparancsnok hajós szolgálati könyvvel? Igen Nem A hajóparancsnok a 2000. évi XLII. tv. 48. § (2) bekezdése alapján szolgálati könyvvel rendelkezik. Kiegészítő tájékoztatás Az úszó létesítmény rendelkezik a hajónak megfelelő hajóokmánnyal, hajóbizonyítvánnyal? Igen Nem Az úszólétesítmény a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkezik. Kiegészítő tájékoztatás Az úszólétesítmény időszakos vizsgálata során ellenőrizték a mentőeszközöket, a mentő- és a szolgálati csónakokat, a csónakdarukat, a rakodó darukat? Igen Nem Az úszólétesítmény 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 6. § (7) bekezdés g) pontja értelmében az ötévenként esedékes időszakos vizsgálatakor ellenőrizték a mentőeszközöket, a mentő- és a szolgálati csónakokat, a csónakdarukat, a rakodó darukat. Az úszólétesítmény 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 6. § (7) bekezdés g) pontja értelmében az ötévenként esedékes időszakos vizsgálatakor ellenőrizték a mentőeszközöket, a mentő- és a szolgálati csónakokat, a csónakdarukat, a rakodó darukat. Igen Nem Az úszólétesítményen 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 10. fejezet 10.05 cikkben meghatározott mentőfelszerelések biztosítottak. (5 db mentőgyűrű, és személyenként egy – egy önműködően felfújódó mentőmellény. A vízi közlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1.16 cikk szerinti vízi mentést rendszeresen gyakorolják. A 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelettel hatályba léptetett Hajózási Munkák Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási BSz) 3.3. pontja szerint a munkavállalók részére biztosították az egyéni védőeszközöket és azok rendeltetésszerű használatát az Mvt. 42. § b) szerint megkövetelik. Kiegészítő tájékoztatás A hajóparancsnok tisztában van azzal, hogy munkája során jelentős megterhelésnek és számos egészségkárosító kóroki tényező hatásának van kitéve? Igen Nem Munkáját a mozgó hajó fedélzetén főleg állva és járkálva végzi. Navigációs és számítási munkája fokozott figyelmet igényel. Rendkívüli esetekben a hajó vezetését is átveszi, irányítja és ellenőrzi a fedélzeti, a gépközi és egyéb személyzet feladatait. Munkája többműszakos, jellemző az éjszakai munka és a hosszú munkaidő is. A váltakozó területeken ki lehet téve az időjárás hatásainak (hideg, meleg, UV sugárzás stb.), az állandó zajnak és főként az egésztest rezgésnek, EM terek hatásainak, kémiai kóroki tényezőknek (üzemanyagok, porok, karbantartás veszélyes vegyi anyagai, veszélyes rakomány stb.), fertőzés veszélynek is. Tevékenysége fokozott pszichés terheléssel jár (műszakos munka, hosszú munkaidő, ülő munka képernyő előtt), pszichoszociális kóroki tényezőknek (különösen nagy felelősség viselése, döntés szükségessége, időkényszer, emberekkel való foglalkozás kötelezettsége) és pszichoszociális kockázatok forrásainak (szolgálati hierarchia utasításos rendszere, családtól távol végzett munka, eltérő munkaidő – pihenőidő, szociális izoláció stb.) van kitéve. Kiegészítő tájékoztatás Az éves hajózási idő maximálása, a munkarend és a munkaidő – pihenőidő kialakítása és a megelőző intézkedések során figyelembe veszik a véleményét? Igen Nem A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója tekintetében kollektív szerződés az Mt. rendelkezéseitől – a napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó – rendelkezéseitől eltérhet. A törvény 44/E. § (1) szerint a munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását. Az üzemidő/pihenőidő, a szolgálati idő/ pihenőidő, a munkaidő rendje hajótípusonként és műszakszámtól függően eltérő. A heti 48 óra munkaidő után 84 óra a pihenőidő. Az éves munkaidő 2040 óra lehet, a pihenőnapok száma összesen 104, és évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadság jár. A munkavállalók véleményét figyelembe veszik a munkarend kialakításakor. Kiegészítő tájékoztatás A fedélzeti munkák irányítását és ellenőrzését a hajóparancsnok vagy az általa kijelölt személy végzi, és minden új belépővel ismertetik a hajó fedélzetén fennálló kockázatokat, valamint a kockázatértékelés dokumentuma is hozzáférhető a személyzet számára? Igen Nem A hajóparancsnok a hajóüzem irányítására jogosult, elsődlegesen felelős a hajó, a személyzete, az utasok, a rakomány biztonságáért és a hajó rendjéért, valamint a hajó közlekedéséért. A hajó vezetőjének a feladata az üzemszerű működés biztosításán túl kiterjed a fedélzeti munkák irányítására, a karbantartási és javítási és gépüzemi feladatok ellenőrzésére, a hajón végzett tevékenység felügyeletére. A hajóparancsnok gondoskodik arról is, hogy a hajó személyzetének minden új szolgálatba lépő tagja oly módon ismerje meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, valamint a környezetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat, hogy képesek legyenek az utasítások betartására. Az oktatás kiterjed a hajón fennálló főbb egészségi és biztonsági veszélyek ismertetésére és az abból származó kockázatok megelőzésének helyes gyakorlatára, különös tekintettel a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot magatartási szabályaira, a szolgálatai rendre és az egyéni védőeszközök használatára. Az oktatás, tájékoztatás dokumentált módon történik. Történt-e a biológiai kóroki tényezők kockázatbecslése során a Legionella baktérium fertőzés veszélye miatt kockázatkezelő megelőző intézkedés? Igen Nem A Legionella pneumophila a 2. csoportba tartozó biológiai tényező [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről], amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos. A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet előírásait kell az úszólétesítmény vezetőjének figyelembe venni. Az Országos Közegészségügyi Intézet 2018. évi (3. kiadású) Módszertani levele a Legionella által okozott fertőzési kockázat értékelését és a kockázatcsökkentő beavatkozásokat tartalmazza. Az úszólétesítményen a szálláshely (és egyéb létesítmény) használati melegvíz rendszere (melegvíz előállító, tároló, elosztó hálózatok összessége) fokozott kockázatot jelentő közegnek minősül. Kiegészítő tájékoztatás A hajón lehetőség van a munkahelyi pszichoszociális kockázatok (a stressz) kezelésére? Igen Nem A szervezeti és az egyéni problémák kiszűrése, a munkahelyi stressz monitorozása a munkahelyek ellenőrzése, kérdőíves felmérések, interjúk, konzultációk, a balesetek és a betegségek, a munkából való hiányzások elemzése stb. megtörténik. A stressz kezelése a szervezet szintjén feszültség levezető, problémamegoldó, készségfejlesztő programokkal történik a terhelés csökkentése és a munkakörülmények javítása mellett. Egyéni szinten a problémák felismerése után szaksegítséget biztosítnak (orvos, pszichológus, pszichiáter) az alkalmazkodás növelése, a rehabilitáció érdekében. Kiegészítő tájékoztatás Az úszólétesítmény elsősegélynyújtásra kiképzett személlyel rendelkezik? Igen Nem Az elsősegélynyújtást az úszólétesítményen a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet 2. melléklet III. fejezet 18. pontja szerinti követelményeknek megfelelő, elsősegélynyújtó képesítéssel rendelkező személy látja el, aki 3 évenként ismeretfelújító képzésen vesz részt és eredményes vizsgát tesz. Kiegészítő tájékoztatás Ha az úszólétesítményen nincs orvosi szolgálat rendszeresítve, a hajó vezetője köteles elsősegélyben részesíteni, a gyógyszerkészlet és az egészségügyi felszerelés révén ellátni a személyzet sérült/beteg tagját vagy a hajó utasát? Igen Nem A 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet 2. §-a szerint a belvízi úszólétesítmény vezetője a személyzettel és az utasokkal kapcsolatban felmerülő egészségügyi feladatok ellátására a személyzet hajóvezetői vagy fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező tagját jelöli ki. Az üzemben tartónak az úszólétesítményt – a 3.- 5. § és 1. számú melléklete szerinti – gyógyszerkészlettel és egészségügyi felszereléssel is el kell látnia. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001 (IV. 27.) KöViM rendelet 2. számú melléklete alapján elsősegélynyújtási képesítéssel rendelkezik a hajóvezető (az úszómunkagép vezetője, a géphajó kormányos, a gépnélküli hajóvezető, a révész, a fedélzeti tiszt, a géptiszt és a gépkezelő). Kiegészítő tájékoztatás A vezető vagy az egészségügyi ellátással megbízott személy a beteg az úszólétesítményre hívott orvos által történő ellátása alkalmával jelen van, és folyamatosan figyelemmel kíséri az orvos tevékenységét? Igen Nem A 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet 2. § (3) bekezdés b) pont szerint a fedélzetre hívott orvos ellátási ideje alatt az úszólétesítmény egészségügyi ellátással megbízott tisztje a folyamatosan figyelemmel kísérte a behívott orvos tevékenységét. Kiképzett elsősegélynyújtó és elsősegélynyújtó felszerelés mindenkor elérhető az úszólétesítményen? Igen Nem Az Mvt. 46. § alapján a munkahelyen − jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően − biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Rendelkezik a hajózási társaság hajózási engedéllyel? Igen Nem Az engedélyköteles tevékenységet folytató úszólétesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel a 2000. évi XLII. tv. 51. § (1) bek. szerint rendelkezik. Kiegészítő tájékoztatás A hajózási hatóság vizsgálja az úszólétesítmény üzemeltetése során annak üzemképességét? Igen Nem Az úszólétesítmény üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet a) kompnál és díj ellenében történő személyszállításra szolgáló – de személyhajónak nem minősülő – belvízi kishajónál háromévenként, b) személyhajónál, veszélyes árut szállító hajónál, valamint kereskedelmi szolgáltató úszóműnél ötévenként, c) minden egyéb úszólétesítménynél tízévenként vizsgálja meg (időszakos vizsgálat). Kiegészítő tájékoztatás Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy határozták meg, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a hajózó személyzeten túl a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a szolgáltatást igénybe vevőknek is? Igen Nem A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 21. § (1) szerint az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen a biztonsági, humán-, állat- és növényegészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról. A munkavégzés hatókörében tartózkodó személy (látogatók, szolgáltatást igénybevevők, ügyfelek, ellenőrzést végzők stb.) biztonságának és egészségének védelme érdekében az Mvt. [9. § (2), 26/A §, 28. §, 32. §, 40. §, 44. §, 45. §] és a külön jogszabályok [2/2002. (I. 16.) MüM rendelet, 3/2002. (II. 8.) SzCsM - EüM együttes rendelet stb.] előírásait kell alkalmazni, ha azt a veszély jellege indokolja. A Hajózási Szabályzat [57/2011. (XI. 22. NFM rendelet 1. melléklet 1.16 cikk szerint előírt a mentés és segítségnyújtás biztosítása. Kiegészítő tájékoztatás Üzemképes az úszólétesítmény 2011. 09. 01. óta kötelezően használandó automatikus hajóazonosító és nyomon követő rendszer AIS-készüléke? Igen Nem Az úszólétesítményen a 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet szerinti a hajók helyzetének meghatározására és nyomon követésére szolgáló, műszaki rendszerben működő, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott hajó helyzetmegállapító és nyomon követő rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2007. március 13-i 415/2007/EK bizottsági rendeletben említett elektronikus hajóhelyzet-meghatározó és adatközlő készüléke működőképes. Kiegészítő tájékoztatás A fartéri válaszfal ajtók nyitott vagy zárt állapota a kormányállásból ellenőrizhető? Igen Nem A távellenőrzés lehetősége biztosított a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 3. fejezet 3.03 cikk 5. pont szerint. Kiegészítő tájékoztatás A géptéren két ajtó van kialakítva? Igen Nem A géptér két kijárata biztosított, az egyik kijárat közvetlenül a fedélzetre/szabadba vezet, a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 3. fejezet 3.04 cikk 6. pontjának megfelelően. (Ha a géptér alapterülete nem haladja meg padlószinten a 35 m2-t, nem szükséges.) Kiegészítő tájékoztatás A hajó parancsnoka köteles intézkedéseket tenni az általános hajózaj és a fedélzeti rezgés csökkentésére? Igen Nem A hajóparancsnok ismeri a hajó üzemi zajterhelését és a hajón keletkező mechanikai rezgések forrásait, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentésének lehetőségeit. Általános szabály, hogy a hajó folyamatos működtetése nem jegyezhető be, ha túl magas a zajszint. A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet szerint a hajók menetzaja nem lépheti túl a 75 dB(A), a veszteglő hajóké és a kikötött úszómunkagépeké a 65 dB(A) értéket. A kormányállásban 70 dB(A), a lakóterek társalgóiban 70 dB(A), a hálóhelyiségekben 60 dB(A) a megengedett legnagyobb hangnyomás szint. A megadott kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése céljából zajméréseket kell végezni a belvízi utakon és a kikötőben kibocsátott környezeti zaj és a fedélzeti zajterhelés megállapítása végett. A rezgésvizsgálatok azokra az elektronikus berendezésekre vonatkoznak, amelyek a kormányberendezéshez és az úszólétesítményt hajtó gépberendezésekhez szükségesek, beleértve ezek kiszolgáló eszközeit is. Rezonancia frekvencia megállapításának hiányában a rezgésvizsgálatot 30 Hz-en kell elvégezni a gyártói igazolások figyelembe vételével. Kiegészítő tájékoztatás A géptérben a hangnyomásszint a megengedhető mérték alatti? Igen Nem A géptérben a szakértő vagy akkreditált laboratórium által végzett mérés szerint a hangnyomásszint nem érte a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 3. fejezet 3.04 cikk 7. pont szerinti megengedett 110 dB (A) értéket. Kiegészítő tájékoztatás A gépi hajtású kormányberendezés akaratlan elállítódás elleni védelme biztosított? Igen Nem Az aktív kormányzás esetében is nélkülözhetetlen a biztos iránytartás, manőverezés. Az akaratlan elállítódás ellen a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 6. fejezet 6.01 cikk 2. pont szerinti követelmény biztosított. Kiegészítő tájékoztatás A merülési jelek jól láthatók? Igen Nem A merülési jelek a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 4. fejezet 4.04 cikk 2. pontjában foglaltaknak megfelelően jól láthatók. Kiegészítő tájékoztatás A kormányállásban a kormányos fejmagasságában a hajó saját zajának hangnyomás-szintje a megengedett érték alatti? Igen Nem Normális üzemi körülmények között a hajó saját zajának hangnyomásszintje a kormányállásban, a kormányos fejma-gasságban a 70 dB(A) értéket nem lépheti túl. Kiegészítő tájékoztatás A kormányállásból minden irányba biztosított a szabad kilátás? Igen Nem A kormányállásból a szabad kilátás a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 7. fejezet 7.02 cikk 1-4 pontjaiban foglaltak szerint biztosított. Kiegészítő tájékoztatás A kormányállás mellső ablakain minden időjárásnál (eső, havas-eső, hó, stb.) biztosított a szabad kilátás? Igen Nem A kormányállás ablaka tükröződésmentes biztonsági üvegből készült, jól működő, több fokozatú, ablaktörlővel, páramentesítővel van ellátva, megfelel a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 7. fejezet 7.02 cikk 5. 6. pontjában megfogalmazott kritériumnak. Kiegészítő tájékoztatás A kormányállás fűtése, szellőzése, klímatizálása biztosított? Igen Nem A kormányállás fűtő-, illetve szellőző berendezése megfelelően üzemeltethető. Biztosítja a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerinti hőmérsékletet (hideg évszakban 20 – 22 °C-ot, meleg évszakban 21 – 24 °C-ot, és a légsebesség nem haladja meg a 0,1 m/s-ot). A géptérben a kipufogó vezetékek hűtöttek, vagy hőszigeteltek? Igen Nem A géptérben a kipufogó vezetékek hőszigetelése biztosított 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 8. fejezet 8.04 cikkben meghatározottak szerint. Kiegészítő tájékoztatás A raktérfedelek gépi mozgatásánál a működtető kapcsoló elengedésekor az energiaellátás automatikusan megszakad? Igen Nem A gépi mozgatású raktárfedél működtető kapcsolójának elengedésekor a mozgás a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 11. fejezet 11.10 cikk 3. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően leáll. Kiegészítő tájékoztatás Megfelelő mennyiségű, felülvizsgált tűzoltó készülék van az úszólétesítményen? Igen Nem Az úszóművön a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet II. rész 10. fejezet 10.03 cikk 1. pontjában meghatározott helyeken elhelyezésre kerültek a tűzoltó készülékek. A készülékek karbantartása az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 9. mellékletében meghatározott ciklusidő szerint megtörténik. Kiegészítő tájékoztatás