Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Twitter Név * E-mail * A járműjavító tevékenységet szolgáltatásként végző munkáltató vezetőjének megfelelő a szakképesítése? Igen Nem Az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 2. számú melléklete szerinti szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettségű a szervizvezető. Kiegészítő tájékoztatás A járművek napi vizsgálatát végző szakmai képesítése biztosított? Igen Nem A napi vizsgálatot autószerelő vagy annál magasabb szakirányú képesítésű munkatárs végzi, mivel a napi vizsgálat végzéséhez autószerelő szakmunkás szakképesítés szükséges az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 1. számú melléklet szerint. A járművek napi vizsgálatát végző rendelkezik érvényes munkaköri egészségi alkalmassági véleménnyel? Igen Nem A munkavállaló a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint időszakos orvosi vizsgálaton „alkalmas” minősítést kapott. Kiegészítő tájékoztatás A járművek napi vizsgálatát végzők munkavédelmi oktatása megtörtént? Igen Nem A szervizben megtartják a Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: GBSz) szerint előírt éves munkavédelmi oktatást [17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet] Kiegészítő tájékoztatás Ha megtörtént az oktatás, a tematika tartalmazta a gépjármű fenntartó tevékenységhez kapcsolódó veszélyek és a megelőző intézkedések ismertetését? Igen Nem A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását az Mvt. 55. § és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján rendszeresen elvégzi. GBSz tartalmazza a gépjárműveken végzett javítási, fenntartási munkák biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket és tennivalókat, melyek szintén a munkavédelmi oktatási tematika részét képezik. Emellett a gépjárműfenntartó tevékenység végzésénél szükségessé váló különböző kiegészítő ipari szakterületek (gépi forgácsolás, hegesztés, fémszórás, lakatos, elektroműszerész stb.) egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásait is oktatják. Az oktatás során az új veszélyforrások ismertetésére kitértek. Kiegészítő tájékoztatás A munkáltató írásban meghatározta a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát és irányát? Igen Nem A munkáltató – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletnek megfelelően, munkaterületenként, munkakörönként, a végzett tevékenységeknek megfelelően – írásban szabályozta a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, amihez kikérte a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleményét. Kiegészítő tájékoztatás A szervizemelő (csápos/ollós) kezelését megfelelő képesítésű munkavállaló végzi? Igen Nem A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat hatálya alá tartozó szervizemelőt – amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak – megfelelő képesítésű munkavállaló kezeli. Kiegészítő tájékoztatás A járművek mozgatásának (emelés, szállítás), a kézi terhek emelésének, a fárasztó testhelyzetek elkerülésének helyes gyakorlatát elsajátították a munkavállalók, és segédeszközök rendelkezésre állnak a túlzott fizikai megterhelés csökkentése érdekében? Igen Nem A kockázatértékelés az emelési munkákra és a kézi tehermozgatásra is kitér, a munkavédelmi oktatáson a kézi tehermozgatás helyes gyakorlatát is elsajátították a munkavállalók, a segédeszközök és az egyéni védőeszközök rendelkezésre állnak és a munkavállalók használják ezeket. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkeznek járművezetői jogosultsággal a munkavállalók és a munkáltató dokumentálja a járművezetéssel való megbízást? Igen Nem A járművezetéssel történő megbízás a GBSz 8.2.1. pontja szerint megtörténik, a megbízottak rendelkeznek vezetői engedéllyel (legalább „E” kategória) a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint. Kiegészítő tájékoztatás A gépjárműjavító műhelyekben a hőmérsékletre és a szellőzésre vonatkozó követelményeket betartják? Igen Nem A GBSz (6.1.1.- 6.1.4. pontja) a munkahelyek kialakításának követelményei között határozza meg a hőmérsékletre és szellőzésre vonatkozó előírásait: A zárt munkahelyeken az alkalmazott munkamódszerek és a végzett munka nehézségi fokának figyelembevételével kell a klímatényezőket biztosítani a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6.-7. § és 1.-2. melléklet alapján. A munkahelyekről, a munkaterekből el kell vezetni, vagy ártalmatlanítani a gyúlékony, mérgező, egészségre ártalmas gázokat, gőzöket, porokat a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6.-7. § szerint. Klímaberendezés vagy szellőztető berendezések használatakor biztosítani kell, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve kellemetlen és egészségre káros légmozgásnak. Mesterséges szellőztetés esetén (pl. a festőhelyiségekben, a korrózióvédelem során, a gázüzemű járművek javításakor stb.) a szellőztető rendszer esetleges meghibásodását, ha az a munkavállaló egészségére veszélyt jelent/jelenthet, riasztóberendezéssel kell jelezni. Kiegészítő tájékoztatás A munkahely alkalmas gázüzemű járművek javítására? Igen Nem A javítóbázis elkülönített része az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 3. melléklet 15 pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, a sűrített földgáz üzemű gázüzemanyag-ellátó berendezések javítását végző munkahelyen a felső légtér megfelelő átöblítését biztosító, befújással működő szellőztető berendezés megfelelően működik. Kiegészítő tájékoztatás Csak az előírt szakképesítéssel rendelkező személyek végzik a gázüzemű autók javítását? Igen Nem A gázüzemű járművek javítását csak a GBSz 9.1.1. előírásának megfelelően az OKJ 55 525 02 autógáz-biztonsági vizsgával kiegészített szakképesítésű munkavállaló végzi. Szabályozott a járműjavítónál a hatókörben tartózkodók védelme? Igen Nem A szerviz ügyfél tartózkodót alakított ki, itt várhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő a javítás befejezését. A javító területről a ki- és beállás során a közlekedési útvonal elválasztott. Kiegészítő tájékoztatás A javítóállások mérete a javított járművek méretéhez viszonyítva megfelelő? Igen Nem A javítóálláson álló gépjármű mellett, előtt és mögött a GBSz 8.5.1. szerinti helyszükséglet biztosított, elegendő a biztonságos szereléshez, közlekedéshez. Kiegészítő tájékoztatás A javítóakna kialakítása megfelelő? Igen Nem A szerelőaknát az MSZ-07-4050:1991 Közúti jármű szerelőaknák, emelt járműállások létesítési és biztonsági követelményei szabvány szerinti 80 mm magas terelőszegéllyel ellátták. Kiegészítő tájékoztatás A javítóaknára állított jármű esetében az aknába történő be- és kijutás biztonságos? Igen Nem A gépjárművek aknára történő állításakor biztosított a GBSz 8.6.2. pontja szerinti könnyű le- és feljárás lehetősége. Kiegészítő tájékoztatás A szerelőakna fölött álló gép-jármű homlok és hátlapján tör-ténő munkavégzéshez legalább 1,0 m széles biztonságos áthi-dalót használnak? Igen Nem Ennek a követelménynek a teljesülése nem szükséges, ha az aknaméret ezt nem indokolja. Kiegészítő tájékoztatás A világítást valamennyi munkaterületen megfelelőnek tartja, a munkavégzés jellege, a tevékenység megvilágítási szükséglete, a biztonság és a balesetveszély elkerülése szempontjából is? Igen Nem A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 8.§ a helyiségek természetes és mesterséges megvilágításának szabályait az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre tekintettel határozza meg (a munkavégzés jellege, a helyiség rendeltetése és berendezése, a végzett tevékenység megvilágítási szükséglete, a baleseti veszély elkerülése, a biztonsági világítás tekintetében). A világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit az MSZ EN 12464-1: 2012 határozza meg. A GBSz 6.5. pontja a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletre figyelemmel írja elő a munkahelyi világítás speciális követelményeit (fénycsővilágítás stroboszkóp hatás elleni védelme, törésbiztos hordozható kézilámpák, törpefeszültségről történő működtetés stb.). A munkahelyi megvilágítás megfelel a jogszabályi előírásoknak, a munkavállaló kellően komfortosnak ítéli és a tevékenységéhez megfelelőnek tartja. Kiegészítő tájékoztatás A jármű alatti munkaterület megvilágításához alkalmazott hordozható kézilámpa megfelelő? Igen Nem A jármű alatti területen, vagy az általános megvilágítással nem kellően bevilágított helyeken, törhetetlen védőburkolatú hordozható kézilámpákat (ledlámpákat) használnak, a GBSz 6.5.4. pontjában foglaltaknak megfelelően. Kiegészítő tájékoztatás A jármű oldalfalainál/homlokfalainál magasban történő munkavégzéshez megfelelő munkaállványt alkalmaznak? Igen Nem A használt munkaállvány megfelel az MSZ 2142_2002 Gépjárművek javításához alkalmazott munkaállványok biztonságtechnikai követelményei szabvány előírásainak. Nem éghető anyagból készült, csúszásmentes felületű a lépcső fokmagassága nem több mint 240 mm, belépője több mint 140 mm, karszélessége meghaladja a 600 mm-t. A kézléc 1000 mm, a térdléc 600 mm magas és 150 mm magas lábléc biztosítja, hogy a szerszámok alkatrészek ne essenek le. Könnyen gördíthető, munkaállásban rögzíthető kivitelű. Kiegészítő tájékoztatás A kerekein álló gépjárművet a javítóműveletek megkezdése előtt rögzítő fékkel, illetve a fékrendszeren végzett munkáknál, vagy hatástalan rögzítő fék esetén kerékkitámasztó ékkel elmozdulás ellen biztosították? Igen Nem A javítás alatt álló járművek fékezéséről/kitámasztásáról gondoskodtak. Kiegészítő tájékoztatás A kipufogógáz elvezetéséről gondoskodtak? Igen Nem Zárt térben (helyiségben) motort járatásakor a kipufogógázok balesetveszély-mentes elvezetésről a GBSZ 8.5.4. pontja értelmében gondoskodtak. Kiegészítő tájékoztatás Légrugóval rendelkező gépjárművek sűrített levegő hálózatán végzett javítási munkáinál biztosították a felépítményt váratlan lesüllyedés elleni védelmet? Igen Nem A GBSz 8.5.10. előírása alapján alátámasztással biztosították a felépítmény stabilitását a légrugós jármű sűrített levegős hálózatán történő javításakor. Kiegészítő tájékoztatás Az autófényező, járműfényező tevékenység végzéséhez előírt feltételek biztosítottak és az előírt követelmények teljesülnek? Igen Nem A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről a 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet szól. A rendelet 1. számú melléklete 6. pontja szerint az autófényező tevékenységhez előírt a fényező-mázoló szakmunkás képesítés. A rendelet 3. számú melléklete 8. pontja határozza meg a fényezési tevékenység feltételeit (a helyiség, az anyagok, az eszközök, a berendezés, a műszaki leírás stb. tekintetében). A GBSz a fényező, szárító helyiségek kialakításának a követelményeit (6.10.1.-6.10.4), az autófényező munkavégzésre vonatkozó szabályokat (8.17.1. – 8.17.7.) írja elő. Figyelembe kell venni az MSZ-07-4051:1991 szabvány (Gépjármű fényező-mázoló fülke biztonságtechnikai követelményei) és a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCSM együttes rendelet 1. számú melléklet 1.1. és 2.2. és 2. számú melléklet vonatkozó előírásait is. A munkáltató biztosítja az autófényezési tevékenységhez szükséges valamennyi feltételt és követelményt. Kiegészítő tájékoztatás Kijelölték a munkahelyen a dohányzóhelyet? Igen Nem Az Mvt. 38. § rendelkezéseinek megfelelően a dohányzási tilalmat, valamint az engedélyezett dohányzóhelyet jelölték. Kiegészítő tájékoztatás Az MSZ-07-4456:1991 Közúti járművek szerelhető kerékpántperemes kerekeinek feltöltésekor alkalmazott védőeszköz szabvány szerinti védőeszközben történik gumiabroncs felfúvatása? Igen Nem A gumiabroncs biztonságos felfúvatásához biztosított méretezett, megfelelő szilárdságú kalodában nyomon követhető a feltöltési folyamat, Észlelhető a kerékperem és a rögzítő gyűrű elhelyezkedése, az elmozdulása. Kiegészítő tájékoztatás A munkáltató biztosítja az egyéni hallásvédő eszközt egyes zajos munkaterületeken és tevékenységek végzése során? Igen Nem Az Mvt. 32. § szerint a munkahelyen a zajhatások nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát sem. Az Mvt. 54. § (1)-(2) szerint a munkahelyi zajterhelésre és zajexpozícióra is előírt a minőségi és mennyiségi kockázatértékelési kötelezettség. Ha a zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket – 85 dB(A) és 137 db(C) – megfelelően illeszkedő hallásvédő eszközt kell biztosítani a munkavállalók számára az MSZ EN 458:2016 számú szabvány 5. eljárása alapján. A GBSz szerint egyéni hallásvédő eszköz használata szükséges pl. a karosszériajavításnál, a motorjáratásnál, a befecskendező szivattyú vizsgálatánál, a járató helyiségben, illetve minden olyan területen, ahol az értékelt zajszint a határértéket meghaladja. Az egyéni hallásvédő eszköz a jogszabályok előírásai szerint biztosított. Kiegészítő tájékoztatás A gépjármű karbantartás során előforduló veszélyes vegyi anyagok és keverékek expozíciója miatt a munkáltató gondoskodik a kockázatok megelőzésről? Igen Nem A munkáltatónál biztosítják, hogy a munkahelyen a porok és a vegyi anyagok ne károsítsák a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat betartva az Mvt. 32. §-ban foglaltakat. Kiegészítő tájékoztatás
