Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Order Number Név * E-mail * Rendelkezik a mozdonyvezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az előírt érvényes szakképesítéssel? Igen Nem A munkavállaló a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerinti alapvizsgával rendelkezik és az időszakos oktatáson is sikeres vizsgát tett (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése jogosult. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a mozdonyvezető járműtípusnak megfelelő típusvizsgával? Igen Nem A munkavállaló az adott járműtípusra megfelelő az E.1. utasítás 3.6. pont szerint típusvizsgával rendelkezik. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a mozdonyvezető vasúti járművezetői tanúsítvánnyal? Igen Nem A mozdonyvezető a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 12. § szerinti „A” vagy „B” illetve „A és B” típusú járművezetői tanúsítvánnyal rendelkezik (és annak megfelelő tevékenységet folytat). Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető rendelkezik megfelelő vasúti pályaismerettel/vonalismerettel? Igen Nem A mozdonyvezető a vasúti pályahálózat ismereti modul − 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerinti – követelményeit sikeresen teljesítette. Kiegészítő tájékoztatás A munkavállaló foglalkozás-egészségügyi vizsgálata megtörtént és érvényes? Igen Nem A 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet értelmében a zárt vezetőfülkében szolgálatot teljesítő mozdonyvezető II. munkaköri csoportba tartozik. Az életkorának megfelelő gyakoriságú időszakos orvosi vizsgálaton részt vett, „alkalmas” véleményt kapott. Kiegészítő tájékoztatás A vasúti járművezetői engedély feltételeként az előzetes egészségi alkalmassági tanúsítványt megkapta a mozdonyvezető? Igen Nem A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 4. § (1) szerint a vasúti közlekedési hatóság állítja ki az országos engedélyt és a kiegészítő tanúsítványokat a mozdonyvezetői tevékenységre a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2010/36/EU bizottsági rendeletben meghatározottak szerint. Az NFM rendelet 5. § b) pontja szerint vasúti járművezetői engedélyt az a személy kaphat, akinek a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványa érvényes, és abban „vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas” minősítés szerepel. A vasúti járművezető az engedélyt abban az esetben kapja meg, ha az érvényes egészségügyi tanúsítványban a „vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas” minősítés szerepel. A Korm. rendelet 21. § (1) szerint a Kormány a mozdonyvezetői munkakörre irányuló előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat tekintetében tanúsító szervezetként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: tanúsító szervezet) jelöli ki. Az egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal kapcsolatban a Korm. rendelet 3. § (2a), 21. § (1)-(1a), 24. § (1)-(7), 28. § (1)-(6), a 2. és 5. melléklet B előírásait is figyelembe kell venni. Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető ismeri az életkor alapján kötelező időszakos egészségi vizsgálatok célját és kiterjedését? Igen Nem A 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 10. § szerint az időszakos vizsgálat célja a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett olyan esetleges változások megállapítása és figyelemmel kísérése, melyek befolyásolhatják az adott munkakörben történő további foglalkoztatást. Időszakos vizsgálatra köteles az I. és II. munkaköri csoportba besorolt mozdonyvezető vagy egyéb vasúti járművezetői tevékenységet végző munkavállaló: 55 éves kor alatt háromévente, 55 éves kor felett évente. [Korm. rendelet 11. § (1)] Az időszakos vizsgálat hatályát a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság rövidebb időtartamban is megállapíthatja, amennyiben a munkavállaló egészségi vagy pszichés állapota ezt indokolja. [Korm. rendelet 11. § (2)] A mozdonyvezető és egyéb vasúti járművezető időszakos egészségi alkalmassági vizsgálata a Korm. rendelet 12. § (1)-(2) alapján kiterjed: − az általános orvosi vizsgálatra, − az érzékszervek működésének vizsgálatára, − a diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra, − a drogszűrésre, amennyiben az klinikailag javasolt, − a látásjavító eszköz használatára vagy látásjavító műtét utáni szemész szakorvosi vizsgálatra, − a nyugalmi EKG vizsgálatra, − a vizeletvizsgálatra. Az időszakos vizsgálat mellett további, meghatározott orvosi vagy pszichológiai vizsgálat elvégzése is elrendelhető, amennyiben az orvosi vizsgálatok eredményei alapján a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos azt indokoltnak tartja. [Korm. rendelet 12.§ (3)] Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat alkalmával megkívánt érzékszervi alkalmassági követelményeket a 3. melléklet B. az I. és II. munkaköri csoportok szerint határozza meg. [Korm. rendelet 12. § (4)] Kiegészítő tájékoztatás Bizonyítottan megfelel (az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető) a mozdonyvezetői munka ellátásának az időszakos oktatás keretében meghatározott személyi feltételeinek (a szakmai kívánalmak mellett)? Igen Nem A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 6. melléklete az általános szakmai ismeretek és az engedéllyel kapcsolatos követelmények 1.3. pontja alatt meghatározza a mozdonyvezetői munka, a munkakörnyezet, a mozdonyvezető szerepe és felelőssége a vasút-üzemeltetésben, a mozdonyvezetői feladatok ellátásának szakmai és személyi kívánalmait: a) vasút-üzemeltetésre és a biztonságra vonatkozó szabályok és szabályozás (a mozdonyvezetők minősítésére, a veszélyes árukra, a környezetvédelemre, tűzvédelemre stb. vonatkozó követelmények és eljárások) általános irányvonalainak ismerete; b) tájékozottság a sajátos követelményekkel, valamint a szakmai és személyi kívánalmakkal kapcsolatban (jellemzően önálló munkavégzés, 24 órás cikluson belül váltott műszak, személyi védelem és biztonság, dokumentumok elolvasása és tartalmuk frissítése stb.); c) tájékozottság a biztonság szempontjából kritikus feladatokkal összeegyeztethető magatartásmintákkal kapcsolatban (gyógyszerek, alkohol, drogok és egyéb pszichoaktív anyagok fogyasztásának következményei, betegség, stressz, fáradtság stb. hatása); d) referencia- és üzemeltetési dokumentumok (szabálykönyv, útvonalkönyv, mozdonyvezetői kézikönyv stb.) azonosítása; e) a vasút-üzemeltetésben részt vevők felelősségi köreinek és funkcióinak azonosítása; f) feladatvégzéskor és a munkamódszerek megválasztásakor tanúsított precizitás fontosságának megértése; g) tájékozottság a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban (a vasútvonalakon és azok közelében tanúsítandó magatartásra vonatkozó szabályzat, a vontatóegységre való fel- és leszállás biztonságát garantáló magatartásra vonatkozó szabályzat, ergonómia, a személyzetre vonatkozó biztonsági szabályok, egyéni védőfelszerelések stb.); h) viselkedés-lélektani készségek és elvek ismerete (stressz-kezelés, helytállás szélsőséges helyzetekben stb.); i) a környezetvédelem elveinek ismerete (a fenntarthatóságot szolgáló vezetési szokások stb.). A mozdonyvezető az időszakos oktatás keretében – a rendelet előírásai szerint –megtartott általános képzés eredményeként igazolt módon elsajátította a munkájához előírt ismereteket. Kiegészítő tájékoztatás Ha a mozdonyvezetőnél végzett időszakos alkalmassági vizsgálat részeként a pszichológiai vizsgálat gyorsan bekövetkező pszichés elfáradást tárt fel és a foglalkozás-egészségügyi orvos nem alkalmas véleményt adott, a határozat ellen fellebezhet? Igen Nem A 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 16. § (2) bek. alapján a mozdonyvezetőknél pszichológiai vizsgálatot kötelezően csak előzetes vizsgálatnál kell végezni. Az időszakos és soron kívüli vizsgálat esetében pszichológiai vizsgálat abban az esetben kötelező, ha azt a foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkavállaló magatartásában, reakciókészségében észlelt változások alapján indokoltnak tartja. A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értékelési eljárását a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a vasúti közlekedés sajátosságait, jellemzőit. [Korm. rendelet 17. § (1)] A pszichológus a vizsgálat során a mozdonyvezető esetében a vizsgálatok eredményeit a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értékeli. [Korm. rendelet 19. § (3)] A vizsgálat eredményét - amely lehet az adott munkakörre „javasolt” vagy „nem javasolt” - és annak okát a pszichológus közli a munkavállalóval, egyidejűleg írásban megküldi az alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak. [Korm. rendelet 20. § (1)] A foglalkozás-egészségügyi orvos a pszichológiai (pszichiátriai, neurológiai) vizsgálat eredményének figyelembevételével alakítja ki az egészségi alkalmassági véleményt (alkalmas, nem alkalmas). [Korm. rendelet 20. § (3)] Amennyiben az időszakos vizsgálat alapján hozott határozattal a munkavállaló nem ért egyet, a határozat ellen jogorvoslattal élhet és kérheti az alkalmassági felülvizsgálat lefolytatását. Az időszakos egészségügyi alkalmasság tárgyában hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A munkáltató és a munkavállaló a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének tényéről egymást kölcsönösen tájékoztatja. [Korm. rendelet 26. § (1)] Az egészségi alkalmassági vizsgálatok esetében a felülvizsgálatot a közlekedési hatóság végzi, amely az eljárásba közreműködőként bevonhatja - a felülvizsgálat tárgya szerint - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv orvosát. [Korm. rendelet 26. § (2)] Kiegészítő tájékoztatás A vasúti járművezető munkavállaló ismeri az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, a munkavégzésével kapcsolatos egészségi veszélyek forrásait és a megelőzés lehetőségeit? Igen Nem Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles az Mvt. 54. § (7) szerint eljárni. A munkáltatónak oktatás keretében – az Mvt. 55. § (1) szerint – gondoskodik arról, hogy a munkavállaló rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az időszakos oktatások során a megváltozott vagy új kockázatokról, megelőzési intézkedésekről is tájékoztatást tart. A munkavállaló az oktatás igazolt elvégzése után, csak az előírt ismeretek megszerzését követően foglalkoztatható. Az Mvt. 60. § (1) szerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A vasúti járművezető a munkavédelmi oktatás és képzés során megismeri az egészségét veszélyeztető munkahelyi kockázatok forrásait (a munkakörülmények, a mechanikai és a fokozott pszichés terheléssel járó munkavégzés, az ülőmunka és a képernyő előtti munkavégzés, az ergonómiai kóroki tényezők, a fizikai kóroki tényezők − zaj, kéz-kar és egésztest-rezgés, EM terek, egyéb sugárzások a vegyi expozíciók, a pszichoszociális kóroki tényezők stb.) hatásait és a megelőzés lehetőségeit is. A munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végzi munkáját, munkatársaival együttműködik és munkáját úgy végzi, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyezteti. (Munkaeszközeit és az egyéni védőeszközeit rendeltetésének megfelelően használja, a tőle elvárható módon gondoskodik a tisztításáról, karbantartásáról, a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot visel, a munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartja. A munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátította és azokat a munkavégzés során alkalmazza, a részére előírt orvosi vizsgálaton részt vesz, a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatja, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszünteti, vagy erre intézkedést kér a felettesétől, a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenti.) Kiegészítő tájékoztatás A vasúti járművezetőnél a munkaszervezés (hosszú munkaidő, változó munkarend, műszakos és éjszakai munka) és a munkavégzéssel járó fokozott pszichés terhelés miatt kialakuló munkahelyi stressz megfelelő kezelését segíti-e a munkáltató? Igen Nem Munkája fokozott balesetveszéllyel és fokozott pszichés terheléssel jár (nagy felelősség viselése, döntés szükségessége, konfliktusveszélyes helyzetek) és állandó alkalmazkodást igényel. A családtól távol végzett munka, az állandó utazás, az éjszakai munkavégzés miatt rendszertelen az étkezés és gyakran komfortot nélkülöz a pihenés is. Mindezek pszichoszociális kockázatok (főként negatív stressz) forrásai lehetnek. A szervezet pszichoszociális kockázatok által okozott túlzott igénybevételének az elkerülése és a megelőzés érdekében a munkáltatónak a munkahelyi kockázatértékelést az Mvt. 54. § (1) d), a (2) g) és (3), az Mvt. 87. § 1/D. és 1/H. szerinti szempontok alapján a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet vonatkozó szakaszaira [1.§ h), 6. § (1) d) és f), 4. – 5 – 6. számú melléklet, 8. számú melléklet 1.1.-1.2.) figyelemmel kell megvalósítani. A munkáltató a jogszabályi előírások szerint foglalkozik a pszichoszociális kockázatok kezelésével. A 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet (4. § e), 16. § - 20. §, 2. melléklet szerint meghatározott munkakörökben (pl. vasúti járművezetők) az egészségi alkalmassági vizsgálat részét képezik/képezhetik a foglalkozás-pszichológiai vizsgálatok is. A pszichológiai vizsgálatok révén feltárhatók az egészségi alkalmasságot korlátozó és kizáró kórállapotok (mentális és viselkedészavarok, narkolepszia, obstruktív alvási apnoe) is. Kiegészítő tájékoztatás Biztosított a megfelelő ruházat, egyéni védőeszköz? Igen Nem A mozdonyvezető az üzemeltető vasúttársaság kockázatértékelésén alapuló egyéni védőeszköz juttatási rendben meghatározott egyéni védőeszközökkel rendelkezik. Ruházat az évszak időjárási viszonyainak megfelelően biztosított. Kiegészítő tájékoztatás A vontatójármű valamennyi hatósági engedéllyel rendelkezik? Igen Nem A vontatójármű a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról) 3. §-a szerinti hatósági engedélyekkel rendelkezik. Kiegészítő tájékoztatás A vontatójárműnek van magyar nyelvű kezelési utasítása és az a mozdonyvezető rendelkezésére áll? Igen Nem A mozdonyvezető rendelkezésére áll a magyar nyelvű kezelési karbantartási utasítás. Kiegészítő tájékoztatás Megítélése szerint a munkáltató megfelelő műszaki, szervezési és egyéb megelőző intézkedéseket tett a zaj- és rezgésterhelés csökkentésére? Igen Nem Az Mvt. 32. § szerint a munkahelyen a zajhatások és a rezgések nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. A munkáltató a kockázatértékelés keretében köteles a zaj- és rezgésméréseket elvégezni és a mért értékek alapján megelőző intézkedéseket tenni a zajexpozíciós határértékek és a prevenciós rezgés határértékek betartása érdekében, a) a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet, b) a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet, c) a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet alapján. A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében mozdony tetején lévő légkondicionáló a munkáltató műszaki intézkedéseket tett, pl. a berendezés és a járműszekrény zajterhelését csökkentette, rendszeres motor és hajtómű karbantartásokat és pálya felújításokat végez, a mozdonyvezető ülését megfelelő rezgéscsillapítóval látta el. Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető szolgálatba lépésekor, menetszolgálat megkezdése előtt, ellenőrzi a mozdonyt az E. 1. utasítás szerint? Igen Nem A mozdonyvezető szolgálatba lépésekor, menetszolgálat megkezdése előtt ellenőrzi az előírt jelzőeszközök, értekező, fény- és hangjelző, éberségi, sebességmérő berendezés állapotát. Ellenőrizi az E.2. utasítás szerint a fékberendezés működését is. Kiegészítő tájékoztatás A lépcsők, kapaszkodók kialakítása, állapota biztosítja a biztonságos, sérülésmentes fel-, illetve lejutást? Igen Nem A lépcsők csúszásmentesek, a lépcsőfokok egymástól való távolsága nem több mint 450 mm, a kapaszkodók épek, talajszintről elérhető magasságban kezdődnek, a sínkoronától mért magasságuk nem több mint 1250 mm. Kiegészítő tájékoztatás A vezetőfülkében nincsenek kiálló éles élek, peremek, melyek hirtelen sebesség változáskor sérülést okozhatnak? Igen Nem A vezetőfülkében, a vezérlőasztalon nincsenek olyan éles élek, peremek, melyek a sebességváltozás okozta hirtelen elmozdulásból adódó érintkezés miatt felületi sérülést okoznának. Kiegészítő tájékoztatás A géptér irányába nyíló, a menekülés lehetőségét is biztosító ajtó akadálytalanul könnyen nyitható? Igen Nem A vezetőfülke zárt, fűthető, jó szellőzésű és zajszigetelt. A géptér felé vezető ajtó veszély esetén lehetővé teszi a gyors a menekülést. A géptér irányába nyíló, a menekülés lehetőségét is biztosító ajtó könnyen, akadálytalanul nyitható. [103/2003. GKM rendelet (XII. 27.) 4. melléklet Országos Vasúti Szabályzat 5.2.11.] Kiegészítő tájékoztatás A géptér ajtók biztosítanak sérülésmentes átjárást? Igen Nem Az előírás szerinti − min.1650×500mm méretű − géptér ajtók sérülésmentes átjárást biztosítanak.Az ajtóméretet meghaladó testmagasságú mozdonyvezetők esetében a fejsérülés potenciális veszélyforrás. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 1. melléklet 1.1.6. A vezetőfülke ablakainak mérete biztosítja a magas, illetve alacsony jelzők megfigyelését ülő-, álló helyzetben történő vezetésnél? Igen Nem A vezetőfülke ablakai lehetővé teszik, hogy ülő-, illetve álló helyzetből láthatók a vágány tengelytől 2,5 m-re telepített max. 6,3 m magas jelzők az ütköző síkjától min. 10 m távolságról és a vágánytengelytől 1,75 m távolságra telepített alacsony (törpe) jelzők min. 15 m távolságról. Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető ülése minden irányba és a kényelmes kartartásnak megfelelően állítható és − szükség esetén teljesen lehajtható − karfával van ellátva? Igen Nem A mozdonyvezető ülése megfelelően stabil, a jármű hossztengelye irányában elmozdítható, mindkét irányba elforgatható könyöktámok egymástól való távolsága több mint 450 mm, párnázott kivitelűek és könnyen felhajthatók. A testalkathoz történő magasság állítható. Testtömeghez állítható rugózású, csillapítású az ülés. Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető ismeri a tartós ülőmunka által okozott egészségi panaszokat? Igen Nem A hosszas ülőmunka önmagában is, de különösen nem megfelelő ergonómiai feltételek mellett mozgásszervi panaszokat okozhat (nyak-vállövi izomfeszülés, háti és ágyéki gerinc fájdalom, gyulladás, elfajulás). A kedvezőtlen munkakörülmények (zaj, rezgés, EM terek, mikroklíma, vegyi expozíciók stb.) és a fizikai aktivitás hiányának kockázatnövelő hatása miatt is jelentősen megnövekszik a szív- és érrendszeri betegségek (magasvérnyomás, szívinfarktus, agyi stroke, alsóvégtagi mélyvénás trombózisok) és a daganatos betegségek (tüdőrák, vastagbélrák, limfoid leukémia), valamint az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának gyakorisága is. A nagyszámú testi és lelki panaszok hátterében a pszichoszociális kockázatok – főként a munkahelyi stressz – negatív hatása is szóba jön. Az ülés ergonomikus kialakítása, a kezelőelemek kényelmesebb hozzáférése, a statikus terhelés kerülése, a pihenőidőkben való aktív mozgás, a kedvezőtlen klimatikus hatások kivédése, rezgéscsillapítás és hallásvédelem, jelentősen csökkentheti a mozgásszervi panaszok kialakulását a munkavállalóknál. Kiegészítő tájékoztatás A lábak részére a vezérlőpult alatt megfelelő mélyedés biztosított? Igen Nem A lábak részére a vezérlőpult alatti mélyedés a megfelelő méretű, mértéke meghaladja az 500 mm szélességet. (103/2003 GKM 4. melléklet Országos Vasúti Szabályzat) Kiegészítő tájékoztatás Biztonságosan történik a villamos mozdony és vasúti kocsi/másik jármű összekapcsolása? Igen Nem Munkabiztonsági szempontból villamos mozdony, illetve villamos fűtő kocsi összekapcsolásakor mindig a másik jármű csavarkapcsát kell a mozdony, illetve a villamos fűtő kocsi vonóhorgába akasztani. (F.2. utasítás) Kiegészítő tájékoztatás Ép a mellgerendához hegesztett, a járművek közé/közül történő be-, kibújást segítő kapaszkodó? Igen Nem A kapaszkodó követelményei: a 103/2003 GKM 4. melléklet Országos Vasúti Szabályzat 5.2.7. pontja szerinti kialakítású, mintegy 15 mm átmérőjű. Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyon csak a mozdonyvezető tartózkodik? Igen Nem A mozdonyvezető egyedül teljesíthet szolgálatot, az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás feltételei szerint (E.1. ut. 2.2.1.) Kiegészítő tájékoztatás A mozdonyvezető az elővezénylési rend alapján állt szolgálatba? Igen Nem A mozdonyvezető az elővezénylési rend alapján áll szolgálatba. Kiegészítő tájékoztatás Veszélyes áru szállítása esetén a szállító vasúti jármű vezetője RID alapképzésen, szakosító oktatáson és biztonsági képzésen részt vett és rendelkezik tanúsítvánnyal a szállításhoz? Igen Nem A veszélyes árut szállító vasúti jármű vezetője RID alapképzésen, szakosító oktatáson és biztonsági képzésen vett részt. A szállításhoz tanúsítvánnyal rendelkezik. (Lsd. A Nemzeti Közlekési Hatóság által, 2014. január 30-án, az UVH/VF/NSA/271/1/2014 számon jóváhagyott Rail Cargo Hungaria Zrt. Mozdonyszolgálati Utasítása 15. számú függelékét a RID szerinti írásbeli utasítás és Kiegészítő utasítás a veszélyek jellemzőire a veszélyességi bárcák alapján.) Kiegészítő tájékoztatás
