Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Twitter Név * E-mail * Ismeri a légijármű-vezető a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges repülő-egészségügyi alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos szabályozást? Igen Nem A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 53.§ (1) bekezdés szerint a szakszolgálati engedély igazolja, hogy a légijármű vezetője az adott tevékenység végzésére alkalmas. [Az állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről a 22/2005. (V. 14.) HM-EüM együttes rendelet szabályai az irányadók.] A polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól a 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet szól. Az NFM rend. 2. § 6. pontja szerint a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy a vizsgált személy egészségügyi szempontból alkalmas a repülési szakszolgálatok és tevékenységek ellátására. Az NFM rend. 4. § (1) bek. szerint a légi járművek vezetőjére vonatkozó követelményeket a 216/2008/EK rendelet értelmében az 1178/2011/EU rendelet IV. melléklet (MED RÉSZ) tartalmazza [a 4. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (5) bekezdésében említett légi járművek esetén]. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető tisztában van az egészségügyi alkalmassági követelményekkel, a pilóták orvosi minősítésére vonatkozó előírásokkal? Igen Nem A 216/2008/EK rendelet (III. 4. MELLÉKLET - A 7. cikkben említett alapvető követelmények a pilóták szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez 4.a.) szerinti egészségügyi alkalmassági követelmények: Minden pilótának rendszeresen bizonyítania kell a feladatai kielégítő ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságát, figyelembe véve a tevékenység típusát. A megfelelés bizonyítása a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló értékelés útján történik, figyelembe véve a tevékenység típusát és az életkorból adódó lehetséges szellemi és fizikai állapotromlást. Az egészségi alkalmasság, beleértve a fizikai és szellemi alkalmasságot, azt jelenti, hogy a pilóta nem szenved betegségekben és fogyatékosságokban, amelyek képtelenné teszik arra, hogy: − elvégezze a légi jármű üzemben tartásához szükséges feladatokat; vagy − bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat; vagy − helyesen érzékelje környezetét. (4.a.1.) Ha az egészségügyi alkalmasság nem bizonyítható teljes körűen, azonos mértékű repülési biztonságot nyújtó mérsékelő intézkedések alkalmazhatók. (4.a.2.) A 216/2008/EK rendelet értelmében az 1178/2011/EU bizottsági rendelet IV. melléklet (MED RÉSZ) B. ALRÉSZ MED.B.005. – MED.B.095. tartalmazza a pilóták orvosi minősítésére vonatkozó követelményeket. Kiegészítő tájékoztatás Rendelkezik a légijármű-vezető az adott repülőgépre konkrét típusvizsgával? Igen Nem Az ICAO Annex 1. Személyi alkalmasság 2. 1. 3. Minősítő (osztály) és típusjogosítások szerint. Minden repülőgépfajtához, legyen az aerostatikus (hőlégballon), vagy aerodinamikus merevszárnyas (vitorlázó és motoros repülőgép), illetve forgószárnyas (helikopter), külön kategóriavizsgával és – az elvégzendő feladatok szerint – az adott repülőgépre konkrét típusvizsgával kell rendelkeznie a pilótának és a kiszolgáló személyzetnek, szerelőknek egyaránt. Az ICAO (International Civil Aviation Organisation, Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) az ENSZ szakosított szerve. Az ICAO Annex a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeit jelenti, amelyet a 2007. évi XLVI. törvény hirdetett ki. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető ismeri az illetékes állami hatóság által végzett földi ellenőrzésről szóló igazolás és jelentés tartalmát? Igen Nem A 965/2012/EU rendelet (2. melléklet, III. függelék, 136-os EASA – űrlap) szerint az illetékes állami hatóság feladata a földi ellenőrzés elvégzése (a pilótafülke, a dokumentáció, a repülési adatok, a biztonsági felszerelések, a hajózó személyzet, az utastér biztonsága, a légi jármű állapota, a tehertér, az általános állapot tekintetében). Kiegészítő tájékoztatás Biztosított az egészséges ivóvíz, az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési lehetőség a légijármű-vezető számára? Igen Nem A munkáltató egészséges ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési lehetőségeket biztosít a munkavállaló számára. Kiegészítő tájékoztatás Biztosított a tisztaság, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék megfelelő kezelése? Igen Nem A munkahelyi rend és tisztaság megtartása, a higiénés szabályok és a hulladék- és szennyvízkezelési technológiai utasítások betartása. Kiegészítő tájékoztatás Készült munkavédelmi kockázatértékelés a légijármű-vezető munkakörre vonatkozóan és bevonták a munkavállalót a kockázatfelmérés folyamatába? Igen Nem A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. A kockázatértékelésnek tartalmaznia kell a légijármű-vezető munkakörben jelentkező veszélyeket. Kiegészítő tájékoztatás A repülő, mint munkahely, munkakörnyezeti veszélyeit ismeri a munkavállaló? Igen Nem A járműveken történő munkavégzés az instabilitás és a gyakori helyzetváltozás miatt az egyensúlyérzékelő rendszer fokozott igénybevételét okozza, és gyakran hányingert, hányást, vegetatív tüneteket okoz. A zajhatások, rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a su-gárzások, az elektromágneses erőterek, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás lehetséges, hogy károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető ismeri a munkavégzésével kapcsolatos legfőbb egészségkárosító kockázatok forrásait (a veszélyeket)? Igen Nem A légijármű-vezető a potenciálisan veszélyes környezetben végzett tevékenysége során a legfőbb egészségkárosító kockázatok (egészségi ártalmak) forrásait az alábbi veszélyek jelentik: - A munkavégzés jellegéből adódó fokozott pszichés és mentális megterhelés (készenléti feszültség, információs és érzelmi teher, hosszú munkaidő, éjszaki munkavégzés, a hat időzóna átlépése miatti bioritmus felborulás és jet lag hatások stb.) - A hosszú ideig tartó ülőmunka munkaszervezési, munkakörnyezeti és ergonómiai kóroki tényezői (zárt és szűk tér, korlátozott mozgástér, statikus izomterhelés, szenzomotoros funkciók jelentős igénybevétele stb.) - Pszichoszociális kóroki tényezők hatásai (a szigorúan szabályozott hierarchia, konfliktus szituációk és túlmunka igénye, a családtól távol végzett munka, rendszertelen étkezés és nem megfelelő pihenés változó környezetben stb.) - Kedvezőtlen munkakörülmények hatásai (nem megfelelő megvilágítás és káprázás, váltakozó légnyomás, alacsony páratartalom, csökkent oxigénszint, csekély vagy túlzott légmozgás stb.) - Fizikai kóroki tényezők (zaj- és rezgés-terhelés, EM terek és kozmikus ionizáló sugárzás stb.) - Vegyi expozíciók okozta levegőszennyezés (üzemanyag és kipufogógáz a repülőgép ellenőrzése során, a belső levegő nem megfelelő HEPA szűrése stb.) - Biológiai kóroki tényezők járványveszélyes területeken (kórokozók behurcolása beteg utasok, élelmiszerek, ételek, fertőző ágenst hordozó vektorok: moszkitó, cecelégy, lepkeszúnyog, egyéb révén stb.). Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles az Mvt. 54. § (7) szerint eljárni. A munkáltatónak oktatás keretében – az Mvt. 55. § (1) szerint – gondoskodik arról, hogy a munkavállaló rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az időszakos oktatások során a megváltozott vagy új kockázatokról, megelőzési intézkedésekről is tájékoztatást tart. A munkavállaló az oktatás igazolt elvégzése után, csak az előírt ismeretek megszerzését követően foglalkoztatható. A munkáltató egészségvédelmi és megelőző intézkedéseinek a kockázatértékelés az alapja. A kollektív műszaki és munkaszervezési megelőzés mellett az egyéni védőeszközök és felszerelések használata jöhet szóba. A légijármű vezetők munkakörhöz kötött védőoltásának biztosítása is kötelező a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú és fokozottan járványveszélyes területeken. A kijelölt oltóhelyek nemzetközi oltási bizonyítványt állítanak ki a WHO módszertani ajánlása szerinti védőoltásokról (pl. a sárgaláz elleni oltásról). Kiegészítő tájékoztatás A pilóta fülkében megfelelő a zaj- és a hallásvédelem? Igen Nem A pilótafülke zajterhelése 70 - 100 dB(A) között változhat, a sugárhajtóművel rendelkező légijárművek esetén a legalacsonyabb. Alapvető, hogy a repülés közben a magas zajszint nem befolyásolhatja a repülésbiztonságot a „hang elfedése” miatt, nem zavarhatja a figyelem-koncentrációt és a beszédmegértést. 1500-3000 Hz-en a zajszint nem haladhatja meg a 80 dB(A) értéket, kényszerített üzemmódban és a leszállás alatt a 100 dB(A) értéket. A felszállás, utazás, megközelítés és leszállás üzemmódban végzett zajméréseket szabványok (MSZ EN 485:2005, MSZ EN 352:2003) írják elő. A repülőszemélyzetet a repülés mintegy ~40%-ában 85 dB(A) vagy nagyobb hangnyomásszintet meghaladó zajexpozíció is érheti, ahol kötelező az elektromos kommunikációs rendszerrel felszerelt fültok alkalmazása az utasítások fogadása miatt. A 216/2008/EK rendelet értelmében a 965/2012/EU rendelet a műszaki követelmények között (SPO.OP.120 és SPO.OP.121) írja elő a zajcsökkentő eljárások alkalmazását. A pilótafülkében a Federation Aviation Administration hozzájárulása szerinti hallásvédő eszköz (fültok) biztosított. A repülőszemélyzetet érő zajterhelés nem küszöbölhető ki teljes mértékben, de az egyéni védőeszközök alkalmazásával (pl. a repülőgép földi ellenőrzése, illetve kényszerített üzemmódban és leszálláskor) a zajártalom megelőzhető. A munkahelyi zajhatás az Mvt. (32.§) szerint nem károsíthatja a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztetheti a munkavégzés biztonságát. A munkáltató kockázatértékelési kötelezettsége a munkahelyi zajhatásokra is kiterjed (zajterhelés, zajexpozíció vizsgálata). A zaj okozta halláskárosodás megakadályozása érdekében a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Kiegészítő tájékoztatás A pilótafülkében megfelelőnek ítéli a rezgéscsillapítást? Igen Nem A repülőgép vibrációja a repülésbiztonságot nem veszélyeztetheti. A pilóta a vibrációs eseménynaplóban jelzi a rendellenes vibrációkat. A pilóta a kézben - lábban 25 Hz-es, egész testében 20 Hz alatti érzékelhető rezgéseknek lehet kitéve (a kisebb vagy nagyobb tömegű alkatrészek, panelek, ajtók, kárpitozás stb. rendellenes rezgése miatt). Az Mvt. 32. § szerint a munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. A rezgésdiagnosztikai és rezgésterhelési mérések és analízisek alapján gondoskodni kell a megfelelő rezgéscsillapításról a 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet rezgésexpozíciós határértékeire, valamint a légi szállítás egyedi engedélyeire, felmentéseire figyelemmel. Kiegészítő tájékoztatás Légijármű-vezetőként tudomása van-e arról, hogy a szervezetét érő hosszú távú kozmikus sugárdózis a megengedhető határérték alatti-e éves viszonylatban? Igen Nem A sugárzás veszélyének becsléséhez az úgynevezett effektív dózist használják, melyet Sievert-ben adnak meg. Az effektív dózis egy rövid távú repülőjárat esetén kevesebb, mint az éves átlagos sugárterhelés (2,1 mSv) 1%-a, míg a hosszú távú járatokon ez 5%. A repülés és a légiutas-kísérő személyzet foglalkozási expozíciója az útvonal, a tengerszint feletti magasság és a légi jármű típusától függ. Átlagosan a kapott adagok aránya a következő: Hosszú távú repülőgépek - 5 µSv óránként; Rövid távú repülőgép - 1-3 µSv óránként az elérni kívánt magasságtól függően. A kozmikus sugárzás mértéke a földrajzi helytől függően is változik. Mérési eredmények szerint 10000 méter magasságban pl. Magyarország felett mav 3,5 µSv/h, Egyiptom (Asszuán) felett max. 0,9 µSv/h. A kozmikus sugárzás mértéke a sarkoknál magasabb, mint az egyenlítő térségében Kiegészítő tájékoztatás A repülőgépben ki vannak jelölve a menekülési útvonalak, vészkijáratok és megfelelő jelzéssel vannak ellátva, és a munkavállalók nagy biztonsággal el tudják látni a mentéssel, kiürítéssel kapcsolatos feladatokat? Igen Nem A repülőgépben ki vannak jelölve a menekülési útvonalak, vészkijáratok és el vannak látva megfelelő jelzéssel. A munkavállalók nagy biztonsággal el tudják látni a mentéssel, kiürítéssel kapcsolatos feladatokat, rendszeresen gyakoroltatja ezeket a munkáltató. Kiegészítő tájékoztatás Elegendő a mozgástér a légijármű-vezető számára a fülkében? Igen Nem Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről az irányadó jogszabály a megfelelő méretekre és mozgástérre vonatkozóan. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető tisztában van az utastérrel kapcsolatos alapkövetelményekkel? Igen Nem 216/2008/EK rendelet (I. MELLÉKLET 5. cikk 2.c.2.) szerint kell biztosítani az utastérrel kapcsolatos követelményeket (az utazási körülmények, a várható veszélyek elleni védelem, a biztonságos viselkedés, a kényszerleszállás, a biztonsági felszerelések használata stb. tekintetében). A 965/2012/EU rendelet (NCC.OP140) értelmében az utasok eligazítását a parancsnoknak kell biztosítani. Kiegészítő tájékoztatás A multicrew rendszerben (kapitány + másodpilóta) történő repülés esetén megtörténik a munka megosztása valamint a PF (pilot flying) és a PM (pilot monitoring) kijelölése? Igen Nem A szakmai hierarchia kijelölése, belső működési szabályzat, repülésbiztonsági irányítási rendszer (SMS) kézikönyv szerint történik. Kiegészítő tájékoztatás Rendszeresen részesül munka- és tűzvédelmi és egyéb szakmai oktatásban a légijármű-vezető? Igen Nem A rendszeres szakmai továbbképzések és tréningek a repülés személyzet kiképzésének állandó részei. Irányadó jogszabályok: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Jóváhagyott kiképzés - (Approved training) A Szerződő Állam által jóváhagyott speciális tanterv és felügyelet szerint végzett kiképzés, melyet a hajózó személyzeti tagok esetében egy jogosított kiképzési szervezet hajt végre. Jogosított kiképzési szervezet - (Approved Training Organization) Egy Szerződő Állam által, az ICAO Annex 1. 1. 2. 8. 2. pontja és a 2. számú Függelék követelményei szerint jogosított szervezet a hajózó személyzetek kiképzésének és működtetésének végrehajtására ugyanezen Állam felügyelete alatt. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető tájékozott a pilóták és a légiutas-kísérők számára előírt pihenő idővel kapcsolatos követelményekről. Igen Nem A 83/2014/EU rendelet (ORO. FTL. 235.) írja a pihenőidő követelményeit. a) Minimum pihenőidő a hazai bázison: 1. A nem a hazai bázison kezdődő FDP megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával vagy 12 órával, attól függően, melyik időtartam a hosszabb. 2. Az 1. ponttól eltérve, a b) pontban meghatározott minimum pihenőidőt kell alkalmazni, ha az üzemben tartó a hazai bázison megfelelő elhelyezést biztosít a személyzet tagjának. b) Minimum pihenőidő a hazai bázison kívül: A nem a hazai bázison kezdődő FDP megkezdése előtti minimum pihenőidő hosszúsága megegyezik az azt megelőző szolgálat időtartamával vagy 10 órával, attól függően, melyik időtartam a hosszabb. Ebben az időszakban az utazáshoz és a fiziológiai szükségletekhez szükséges időn felül 8 órányi alvás lehetőségét is biztosítani kell. c) Csökkentett pihenőidő: Az a) és b) pontoktól eltérve, a repülési időtartamot meghatározó rendszerek csökkenthetik a minimum pihenőidőt a művelet típusára vonatkozó típus alkalmassági előírásoknak megfelelően, figyelembe véve a következő elemeket: 1. a minimális csökkentett pihenőidő; 2. a következő pihenőidő növelése; és 3. az FDP csökkentése a csökkentett pihenőidőt követően. d) Időszakos meghosszabbított regeneráló pihenőidő: A repülési időtartamot meghatározó rendszerekben a halmozódó fáradtság ellensúlyozására meg kell határozni az időszakos regeneráló pihenőidőt. Az időszakos meghosszabbított regeneráló pihenőidőnek legalább 36 óra hosszúságúnak kell lennie, beleértve két éjszakát, és az egyik időszakos meghosszabbított regeneráló pihenőidő vége és a következő meghosszabbított regeneráló pihenőidő kezdete között nem lehet több mint 168 óra. Az időszakos meghosszabbított regeneráló pihenőidő havonta két alkalommal 2 helyi napra hosszabbítandó. e) A repülési időtartamot meghatározó rendszerekben meg kell határozni a további pihenőidőket az alkalmazandó típus alkalmassági előírásoknak megfelelően annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a következőket: 1. az időzóna-eltérések hatásai és az FDP meghosszabbítása; 2. további halmozódó fáradtság a bioritmust megzavaró beosztás miatt; és 3. a hazai bázis változása. Kiegészítő tájékoztatás Betartják a gyakorlatban a repülési szolgálati idő korlátozására és a pihenési idő követelményeire vonatkozó előírásokat a légijármű-vezető foglalkoztatása során? Igen Nem Az egységes szerkezetbe foglalt 216/2008/EK (EASA) rendelet, a 965/2012/EU rendelet és a 83/2014/EU rendelet írja elő a repülési idő korlátozását és a pihenőidő követelményeit. (Az ORO. FTL. 205. FDP 1. táblázat szerint: Maximális napi FDP – A személyzet akklimatizálódott tagja a repülési szolgálati kezdete és az 1 - 10 szektor alapján.) Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető ismeri, hogy mely munkaidő beosztási módok eredményezik leginkább a bioritmus megzavarását? Igen Nem A 216/2008/EK rendelet értelmében a 965/2012/EU rendelet 8. cikk szerinti III. melléklet FTL Alrész A repülési és szolgálati időkorlátokra és pihenőidőkre vonatkozó követelmények cím 8. pontja alatt határozza meg a bioritmust megzavaró beosztást. A „bioritmust megzavaró beosztás”: a személyzet tagjának olyan beosztása, mely megzavarja alvási lehetőségét az optimális alvási időszakban, és amit olyan repülési szolgálati idő (FDP) alkot, mely a nappal vagy éjszaka bármely olyan részébe belenyúlik, vagy abban kezdődik vagy ér véget, ahol a személyzet tagja akklimatizálódott. Bioritmust megzavaró lehet a beosztás korai kezdés, késői befejezés vagy éjszakai szolgálat miatt. Kiegészítő tájékoztatás A munkáltató biztosít a légijármű-vezető számára fáradtságkezelő tréningeket? Igen Nem A fáradtság megelőzésére a szolgálati beosztásban korlátozni kell a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt (a repült szakaszok számát, az időzóna-váltásokat, az alváshiányt, a huszonnégy órás ciklus felborítását, az éjszakai munkavégzést, a helyszíneket, az adott időtartam alatti összes szolgálati időt, az elvégzendő feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását, és a szokásosnál több tagú személyzet biztosítását is). A 83/2014/EU rendelet értelmében 2016. február 18. óta az üzemben tartónak rendszeres fáradtságkezelő tréningekről kell gondoskodni a személyzet tagjai részére, beleértve az előkészítésért és a karbantartásért felelős személyzetet is. A képzési programot az üzemeltetési kézikönyv alapján kell megtartani a fáradtság okainak és hatásainak a feltárása, a megelőzés és a kezelés végett. Kiegészítő tájékoztatás Megfelelően fel tud készülni az időjárás hatásaira a légijármű-vezető? Igen Nem A 216/2008/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban a repülési és szolgálati időre, valamint a pihenési követelményekre vonatkozó végrehajtási szabályoknak kezdetben tartalmazniuk kell a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletének Q. alrészében szereplő valamennyi lényeges rendelkezést, figyelembe véve a legújabb tudományos és műszaki bizonyítékokat. Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető megfelelőnek tartja a menetrend szerkesztését és végrehajtását? Igen Nem A 216/2008/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban a repülési és szolgálati időre, valamint a pihenési követelményekre vonatkozó végrehajtási szabályoknak kezdetben tartalmazniuk kell a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletének Q. alrészében szereplő valamennyi lényeges rendelkezést, figyelembe véve a legújabb tudományos és műszaki bizonyítékokat. Interfészek: − menetrend változásokkal kapcsolatos kimenő üzenetek generálása, − menetrend változások követése, − bejövő üzenetek feldolgozása, − repülőgép mozgások (le- és felszállások) követése Kiegészítő tájékoztatás A légijármű-vezető megfelelőnek tartja a navigációs útvonaltervezés rendszerét? Igen Nem ICAO Annex 6/I. A légijármű üzemeltetése: Nemzetközi kereskedelmi légiszállítás – Repülőgépek előírása szerint Kiegészítő tájékoztatás A repülőgép vezető tudja-e, hogy az egészségügyi alkalmasság csökkenésének mely eseteiben nem gyakorolhatja a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságokat és mely esetekben kell repülés-egészségügyi szak-emberhez fordulnia? Igen Nem A Bizottság 1178/2011/EU rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről IV. melléklete MED.A.020 Az egészségügyi alkalmasság csökkenése címszó alatt az alábbi előírásokat tartalmazza: a) A szakszolgálati engedélyes nem gyakorolhatja a szakszolgálati engedély és a kapcsolódó minősítések vagy tanúsítványok által biztosított jogosultságokat, ha: 1. tudomása van egészségügyi alkalmassága bárminemű csökkenéséről, amely gátolhatja a szóban forgó jogosultságok biztonságos gyakorlásában; 2. olyan vényköteles vagy nem vényköteles gyógyszert szed vagy alkalmaz, amely akadályozhatja a vonatkozó engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását; 3. olyan orvosi, műtéti vagy egyéb kezelésben részesül, amely veszélyeztetheti a repülésbiztonságot. b) Továbbá a szakszolgálati engedélyesnek haladéktalanul repülés-egészségügyi szakemberhez kell fordulnia, ha: 1. rajta sebészeti operációt vagy invazív beavatkozást végeztek; 2. bármely gyógyszer rendszeres szedésébe kezdett; 3. olyan súlyos személyi sérülést szenvedett, amelynek következtében nem tudja ellátni a repülőszemélyzet tagjaként rá háruló feladatokat; 4. olyan súlyos betegségben szenved, amelynek következtében nem tudja ellátni a repülőszemélyzet tagjaként rá háruló feladatokat; 5. várandós; 6. kórházba vagy más betegellátó intézménybe utalták; 7. első ízben van szüksége korrekciós lencsére. Kiegészítő tájékoztatás
