pushpin showing the location of a destination point on a map

A 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. § meghatározásában a munkáltató az alábbi kockázatok előfordulását köteles ellenőrizni: a) a látásromlást előidéző tényezőket, b) a pszichés (mentális) megterhelést, c) a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket. A képernyő előtti tartós ülőmunka statikus izomterhelést, a szellemi munka érzelmi és idegi megterhelést okoz, az ergonómiai és a pszichoszociális kóroki tényezők is betegségek kiváltó okai lehetnek. A legtöbb panasz a mozgás-szervrendszerrel és a látórendszerrel kapcsolatos, a fokozott pszichés terhelés pszichoszomatikus betegségeket válthat ki. A látórendszer túlzott igénybevétele miatt kialakuló vizuális tüneteket a látás teljesítmény romlása, a szem kifáradása, a száraz - vörös - égő szemek, a fejfájás jelenti, de gyakori panasz a hányinger és a szédülés is. A mozgás-szervrendszer túlterhelése az ülőmunkára, a merev testtartás miatti statikus izomterhelésre, az ismétlődő vagy túlzott erőkifejtést igénylő munkamozzanatokra vezethető vissza. Kiváltó ok a begyakorlottság és az adaptáció hiánya, a túl gyors munkatempó és az elégtelen pihenőidő is. A képernyős monitor és a billentyűzet rossz elhelyezése, a nem megfelelő munkaszék és a helytelen gépelési technika is súlyosbító tényezőnek számít. A görnyedt testtartás, a fej és a törzs előredőlése, a nem megfelelő kar- és háttámasz, az alátámasztás hiánya, a szűk mozgástér és a kevés mozgás miatt leginkább a gerincoszlop, a hát - nyak - vállövi izomzat feszülését, a kar - csukló - kéz - ujjak fájdalmát és ínhüvelygyulladását váltja ki. A tartós ülés alsó végtagi vénás pangást okoz, megnöveli a visszeresség kialakulásának kockázatát, emésztőszervi panaszokkal is járhat, de az elhízás egyik kiváltó oka is lehet. A munkával járó fokozott pszichés terhelés és a munkaszervezéssel (munkarend, hosszú munkaidő, műszakos munka, éjszakai munka, stb.) kapcsolatos pszichoszociális kóroki tényezők főként munkahelyi stressz forrásai lehetnek. A munkáltató kockázatértékelése során figyelembe veszi az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírásait.