Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 Email Név * E-mail * Rendelkezik a forgalomirányítói munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az előírt érvényes szakképesítéssel és (ha szükséges) az időszakos oktatáson vizsgát tett? Igen Nem A munkavállaló a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerinti alapvizsgával rendelkezik és az időszakos oktatáson is sikeres vizsgát tett. Rendelkezik jelzési, forgalmi, gyakorlati pályavasúti berendezés ismeretekkel. Kiegészítő tájékoztatás A forgalmi szolgálattevők (főrendelkező, rendelkező, jelenlétes forgalmi szolgálattevő) képzése és egészségi alkalmasságának az elbírálása a külön jogszabályok alapján történik? Igen Nem A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet szól. A forgalmi szolgálattevő a jogszabályi előírások szerinti szakmai képzéseken és egészségügyi vizsgálatokon vesz részt. Kiegészítő tájékoztatás A forgalmi szolgálattevő ismeri a munkaköre ellátásához szükséges egészségi alkalmassági vizsgálat célját? Igen Nem Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló vasúti munkavégzésből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi vagy lelki épségét nem veszélyezteti-e, esetleges idült betegsége, fogyatékossága a szakma elsajátítása, begyakorlása, illetve a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, és a munkakörnek képes-e megfelelni. Kiegészítő tájékoztatás Tisztában van a munkavállaló azzal, hogy a forgalomirányítók látási követelményeire vonatkozó előírások eltérnek az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatok során? Igen Nem A 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet értelmében a forgalomirányítói munkakörben foglalkoztatott munkavállaló II. munkaköri csoportba tartozik. A Korm. rendelet 8. § b) szerint az előzetes vizsgálat kiterjed az érzékszervek működésének, így a látás és a színérzékelés előzetes vizsgálatára is. A Korm. rendelet 12.§ (1) b) szerint az időszakos (és a soron kívüli) egészségi alkalmassági vizsgálatok során is előírt az érzékszervek működésének a vizsgálata. A Korm. rendelet 3. melléklete szerint eltérőek az (A) előzetes és a (B) időszakos (és soron kívüli) egészségi alkalmassági vizsgálat során megkívánt látási követelmények A Korm. rendelet 8. § (3) előírja, hogy a munkakör ellátására csak látásjavító eszközzel alkalmas munkavállaló, munkavégzése időtartama alatt köteles tartalék látásjavító eszközét magánál tartani, és ellenőrzés esetén felmutatni. Látásjavító eszköznek minősül a) a szemüveg (távollátó, olvasó, képernyőhöz alkalmas) és b) a kontaktlencse (távollátó, közellátó), amelyhez pótszemüveg tartása kötelező. Kiegészítő tájékoztatás Köteles részt venni foglalkozás-pszichológiai vizsgálaton és a számára előírt minimum követelményszintet teljesíteni a forgalmi szolgálattevő? Igen Nem A forgalmi szolgálattevő az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatok részeként kötelező foglalkozás-pszichológiai vizsgálaton részt vesz és teljesítenie kell a jó minimum követelményszintet. A forgalmi szolgálattevő az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatok során a foglalkozás-egészségügyi szakorvos által meghatározott okból elrendelt pszichológiai vizsgálaton részt vesz és teljesítenie kell a jó minimum követelményszintet. (Az időszakos vagy soron kívül egészségi vizsgálatok során elrendelt pszichológiai vizsgálat indokát a munkavállaló magatartásában vagy reakciókészségében az észlelt változások jelentik.) Kiegészítő tájékoztatás A forgalmi szolgálattevő maga is kezdeményezheti a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát? Igen Nem A munkavállaló tudja, hogy maga is kezdeményezheti a soron kívüli egészségi vizsgálatot, pl. heveny foglalkozási betegség gyanúja vagy fokozott expozíció miatt, különösen pedig eszméletvesztéssel járó betegsége vagy roszulléte után. Kiegészítő tájékoztatás A forgalmi szolgálattevő ismeri a munkájával kapcsolatos főbb egészségi veszélyeket és a megelőzés lehetőségeit? Igen Nem A szakmai képzés – 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet – és a munkavédelmi oktatás – Mvt. 55. § (1) – alapján ismeri a munkájával kapcsolatos, egészségét veszélyeztető főbb kockázatok forrásait: − a döntően képernyő előtti ülőmunka hatásait (kiemelten: az ergonómiai kóroki tényezőkre); − az időnként állva, helyváltoztatással járó épületen belüli munkakörülmények hatásait (megvilágítás, klímaviszonyok, zavaró tényezők) és az épületen kívüli munkakörülmények és munkakörnyezet hatásait (balesetveszély, szabadtéri munka, zaj, rezgés, EM terek, vegyi expozíciók, időjárás) tényezőit; − a forgalomirányítással kapcsolatos fokozott pszichés megterhelést; − a munkaszervezéssel, az irányítással összefüggő pszichoszociális kóroki tényezőket (kiemelten a műszakos munkarend, a hosszú munkaidő, az éjszakai munkavégzés kedvezőtlen hatásaira). A munkavállaló ismeri az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános munkaegészségügyi szabályait, a tevékenységével összefüggő speciális rendelkezéseket és munkáltatói utasításokat, valamint a megelőző intézkedéseket is. Kellően tájékozott a tevékenységével kapcsolatos egészségi veszélyekről és a várható kockázatokról (betegségekről). Kiegészítő tájékoztatás Odafigyel a munkavállaló az egészségi állapotára, kisebb panaszaival is felkeresi orvosát? Igen Nem Rendszeresen felkeresi kezelőorvosát. A szolgálati hely geometriai méretei megfelelő mozgásteret biztosítanak a munkavállalóknak? Igen Nem Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2m2 szabad terület biztosított. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő hely áll rendelkezésre. Kiegészítő tájékoztatás Biztosított a munkavállalók részére öltöző és mosdó? Igen Nem A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és − egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel − nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja. Kiegészítő tájékoztatás A munkáltató biztosítja a forgalmi szolgálattevő képernyő előtti munkavégzésének a feltételeit? Igen Nem A forgalmi szolgálattevők munkaidejük döntő vagy meghatározó részében képernyő előtti munkát végeznek több monitor figyelése, a panoráma tábla és a kezelőpult kezelése mellett rádiókapcsolatos kommunikáció fenntartásával. A feltételek közé tartozik: − a képernyős munkahelyek azonosítása; − a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégeztetése, illetve a látószervi panaszok miatt elvégzett szemészeti szakvizsgálatot követően a munkavállaló ellátása éleslátást biztosító szemüveggel; − a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatás, oktatást és a konzultáció; − a tárgyi feltételek biztosítása (képernyő, billentyűzet, a munkaasztal vagy munkafelület, a munkaszék); − a megfelelő környezet (térkövetelmények, megvilágítás, tükröződés és fényvisszaverődés, a zaj, a klíma, a sugárzás), az ember-gép kapcsolat (a szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése) kialakítása. A munkáltató a jogszabályi előírás szerint biztosítja a képernyő előtti munkavégzés feltételeit a forgalmi szolgálattevő számára. Kiegészítő tájékoztatás A munkaasztal mérete, felülete megfelel a követelményeknek? Igen Nem A munkaasztal vagy munkafelület olyan, nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, amely biztosítja a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. Kiegészítő tájékoztatás Megfelelő munkaszéket biztosítottak a forgalomirányítónak? Igen Nem A munkaszék stabil, továbbá biztosítja a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága könnyen állítható. c) A szék támlája magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt biztosított. Kiegészítő tájékoztatás A képernyő felső élének magassága, illetve a képernyő szemtől való távolsága megfelelő? Igen Nem A képernyő felső éle szem magasságban van és a képernyő síkja 60 – 70 cm közötti távolságra van a munkavállalótól. Kiegészítő tájékoztatás Jól olvashatók a monitoron az információk? Igen Nem A monitoron az információk jól olvashatók, jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. melléklet 1.2. a) pont] A forgalomirányító legfeljebb a napi munkaidő 75%-át tölti a képernyő előtt? Igen Nem A 12/24 órás szolgálat időbeosztás esetén óránkénti 18 perces pihenőidő mellett valósítható meg, hogy ne haladja meg a tényleges munkaidő 75 %-át a képernyő előtt eltöltött idő. A pihenőidőt a munkavállaló más feladatokkal tölti. Kiegészítő tájékoztatás A foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezi a munkáltató a szemészeti vizsgálatot? Igen Nem A munkáltató eleget téve az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5. §-ban foglaltaknak, biztosíttatja a képernyő előtti tevékenységet folytató forgalomirányító szemészeti vizsgálatát. Kiegészítő tájékoztatás Megítélése szerint a képernyő előtti munkavégzés által okozott egészségi panaszokat figyelembe veszi a munkáltató a kockázatkezelés során? Igen Nem A 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. § meghatározásában a munkáltató az alábbi kockázatok előfordulását köteles ellenőrizni: a) a látásromlást előidéző tényezőket, b) a pszichés (mentális) megterhelést, c) a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket. A képernyő előtti tartós ülőmunka statikus izomterhelést, a szellemi munka érzelmi és idegi megterhelést okoz, az ergonómiai és a pszichoszociális kóroki tényezők is betegségek kiváltó okai lehetnek. A legtöbb panasz a mozgás-szervrendszerrel és a látórendszerrel kapcsolatos, a fokozott pszichés terhelés pszichoszomatikus betegségeket válthat ki. A látórendszer túlzott igénybevétele miatt kialakuló vizuális tüneteket a látás teljesítmény romlása, a szem kifáradása, a száraz - vörös - égő szemek, a fejfájás jelenti, de gyakori panasz a hányinger és a szédülés is. A mozgás-szervrendszer túlterhelése az ülőmunkára, a merev testtartás miatti statikus izomterhelésre, az ismétlődő vagy túlzott erőkifejtést igénylő munkamozzanatokra vezethető vissza. Kiváltó ok a begyakorlottság és az adaptáció hiánya, a túl gyors munkatempó és az elégtelen pihenőidő is. A képernyős monitor és a billentyűzet rossz elhelyezése, a nem megfelelő munkaszék és a helytelen gépelési technika is súlyosbító tényezőnek számít. A görnyedt testtartás, a fej és a törzs előredőlése, a nem megfelelő kar- és háttámasz, az alátámasztás hiánya, a szűk mozgástér és a kevés mozgás miatt leginkább a gerincoszlop, a hát - nyak - vállövi izomzat feszülését, a kar - csukló - kéz - ujjak fájdalmát és ínhüvelygyulladását váltja ki. A tartós ülés alsó végtagi vénás pangást okoz, megnöveli a visszeresség kialakulásának kockázatát, emésztőszervi panaszokkal is járhat, de az elhízás egyik kiváltó oka is lehet. A munkával járó fokozott pszichés terhelés és a munkaszervezéssel (munkarend, hosszú munkaidő, műszakos munka, éjszakai munka, stb.) kapcsolatos pszichoszociális kóroki tényezők főként munkahelyi stressz forrásai lehetnek. A munkáltató kockázatértékelése során figyelembe veszi az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírásait. Kiegészítő tájékoztatás A szolgálati helyiségből lehet tájékozódni a vágányok foglaltságáról a tolatási és egyéb mozgásokról? Igen Nem A munkahely természetes megvilágítását is biztosító ablakok méretei lehetővé teszik, az irányítási körzetben közlekedő járművek megfigyelését a közlekedést szabályzók számára. A munkahely/munkaasztal természetes és mesterséges megvilágítása megfelelő? Igen Nem A szolgálati hely megvilágítása a munkasíkon – a tájékoztató mérés szerint – megfelel az MSZ EN 12464-1 szabvány 5.26.2. pontjában meghatározott 500 lx megvilágítási értéknek. Kiegészítő tájékoztatás A monitorok megfigyelését tükröződés, fényvisszaverődés nem zavarja? Igen Nem Az általános, illetve helyi meg-világítást biztosító lámpák, fénycsövek elhelyezése megfe-lel az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. melléklet 2.2./b kö-vetelményeinek. Kiegészítő tájékoztatás Káros mértékű zajterhelés befolyásolja a szolgálati helyen dolgozókat? Igen Nem A napi zajexpozíció szintje − az impulzusos jellegű zajokat is beleértve – tájékoztató jellegű mérés szerint nem haladja meg a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM 5. melléklet 1. c) pontja szerinti 60 dB(A) értéket. Kiegészítő tájékoztatás A szolgálati helyen megfelelő a hőmérséklet? Igen Nem A szolgálati helyen fűtő- és klímaberendezés biztosítja, hogy a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet 7. § (4) szerinti léghőmérsékletet (télen 20-22, nyáron 21-24°C). Kiegészítő tájékoztatás A szolgálati hely szellőzése, friss levegővel történő ellátása biztosított? Igen Nem A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet 6. §-a szerinti friss levegő ellátás a szolgálati helyen biztosított. Kiegészítő tájékoztatás Folyamatosan figyeli(k) a közlekedést szabályozó munkavállaló(k) a vonatközlekedést? Igen Nem A munkavállalók a kezelőtáblán folyamatosan nyomon kísérik közlekedő vonatokat az F.2. utasítás 15.1.12. pontja alapján. Kiegészítő tájékoztatás A munkavállalók védettek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben? Igen Nem A szolgálati helyen a 25 kV-os villamos felsővezeték megközelítési távolságán belül semminemű tevékenységet nem kell végezni, nyitott ablak mellett történő jelzésadáskor sem jelentkezik áthúzás, áramütés veszélye. Kiegészítő tájékoztatás A szolgálati helyen biztosított a nemdohányzók védelme? Igen Nem A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII törvény 2. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a munkáltató a szolgálati hely bejáratától öt méterre dohányzó helyet jelölt ki. Kiegészítő tájékoztatás A munkautasításokat felülvizsgálják, aktualizálják, nyilvántartják? Igen Nem A munkavállalók számára eljuttatják a munkautasításokat, azok tartalmát oktatják. Az utasítások hatályos szövege minden szolgálati helyen rendelkezésre áll. Igaz- az az állítás, hogy az egymás utáni éjszakai szolgálatok száma csak kivételes esetben haladja meg a kettőt? Igen Nem A szolgálati hely vezetője olyan biztonságos vezénylést készít – váratlan munkaerő kiesés esetére – hogy gyakorlatilag nincs egymás utáni éjszakai szolgálat ellátási kötelezettség. Kiegészítő tájékoztatás A két szolgálat között mindig biztosított a 11 óra pihenőidő (műszakbeosztás váltása kivételével)? Igen Nem A 2012. évi I. törvény 104. §-ban foglaltakat is figyelembe véve minimálisan 11 óra pihenőidőt biztosító szolgálati beosztás alapján végzik a munkájukat a forgalomirányítói munkakörben foglalkoztatottak. A napi pihenőidő időtartama ennél kevesebb, de legalább nyolc óra lehet – többek között − a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes időtartama legalább 22 óra [Mt. 104. § (4)], ettől kollektív szerződésben el lehet térni. Kiegészítő tájékoztatás A munkavállaló tisztában van a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kiváltó tényezőivel, főként a stressz okaival? Igen Nem Az Mvt. 87. § „1/H. meghatározása szerint a pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következik be. Pszichoszociális kockázat forrása lehet a nem megfelelően tervezett: − munkafeladat (túl sok vagy intenzív munka, magas elvárások, teljesítménykényszer, monoton munka, stb.) − munkaszervezet/munkafolyamat (bizonytalan foglalkoztatás, atipikus munkaszerződés, a feladatok állandó változtatása, időkényszer, hosszú munkaidő, műszakos munka, stb.) − szociális környezet (alkalmatlan vezetés, gyakori vezetőváltás, állandósuló munkahelyi konfliktusok, munkahelyi lelki terror, stb.) − munkafeltétel - munkakörülmény - munkakörnyezet (megfelelő munkaeszközök, berendezések, egyéni védőeszközök hiánya; nem optimális munkahelyi klíma, túlzott balesetveszély, kevés pihenőidő; határérték feletti zaj, rezgés, légtérszennyezés, káros ergonómiai és pszichoszociális tényezők, stb.). A munkavállaló részt vett a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felmérését célzó vizsgálatban. A munkavédelmi oktatás során megismerte a munkahelyi stressz kiváltó okait. Kiegészítő tájékoztatás Gyakran döntenek a forgalomirányítók bonyolult, rendkívüli helyzetben? Igen Nem A menetrend szerinti forgalom kiszámíthatóvá teszi munkájukat. A munkáltató bevonja a munkavállalókat a munkakörülmények fejlesztésébe? Igen Nem A hosszú távú fejlesztések előtt a vezető munkatársak a szolgálati helyen dolgozók és képviselőik véleményét meghallgatják. Megfelelő a vezetők és a beosztottak közötti kapcsolat: az információáramlás, a hangnem? Igen Nem Kiegészítő tájékoztatás Ismeri a kóros munkahelyi stressz (distressz) tüneteit és a kezelésére teendő munkáltatói intézkedéseket? Igen Nem Munkahelyi stressz akkor alakul ki, ha a munkavállalók már nem képesek a munkavégzés túlzottan megterhelő hatásait ellensúlyozni és a munkavégzés követelményeivel megbirkózni, vagy a teljesítéséhez nem állnak rendelkezésre a számukra megfelelő források és eszközök. A pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatos főbb egészségi rendellenességek: a) fizikális állapotváltozások (magasvérnyomás, nyak-, váll- és hátfájdalom, alvászavar, elhízás, krónikus fáradtság, kardiovaszkuláris rendellenességek stb.) b) pszichés tünetek (depresszió, túlzott érzékenység, reményvesztettség, agresszió és dühkitörés, „kiégés” szindróma stb.) c) viselkedési és magatartási zavarok (zavartság, feledékenység, a koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése, a családi és a baráti kapcsolatok megromlása stb.). A distressz (a már kialakult egészségi rendellenességek) megelőzése a szervezet és az egyének szintjén eltér. Szervezeti szinten a helyzetelemző, feszültség levezető, problémamegoldó, kapcsolatépítő stressz-kezelő és készségfejlesztő programok jöhetnek szóba. Az egyéneknél kialakult és felismert betegségek esetén az ellátás (a gyógyítás és a rehabilitáció) a munkahelyen kívül, az egészségügyi ellátó rendszer keretein belül történik. Az intézkedésekhez szükség lehet külső szakértők (munkapszichológusok, klinikai szakpszichológusok) bevonására is. A munkavállaló ismeri a hosszantartó, kóros munkahelyi stressz (distressz) tüneteit és a kezelésre vonatkozó munkáltatói intézkedéseket. Kiegészítő tájékoztatás A forgalmi szolgálattevő megítélése szerint hasznosak a munkáltató egészségfejlesztési programjai? Igen Nem A forgalmi szolgálattevők legfőbb egészségi panaszait a munkavégzés jellegéből (képernyő előtti ülőmunka), a fokozott pszichés terhelésből (készenléti feszültség, lelki és információs/ mentális megterhelés) adódó hatások, valamint a kedvezőtlen munkarend, a nem megfelelő munkakörnyezet és egyes egészségkárosító kóroki tényezők okozzák. Az alvászavarok, a krónikus fáradtság a biológiai ritmus felborulását jelzi. A mozgásszervi rendellenességek, a szenzomotoros funkciók romlása a túlzott fizikai és szellemi megterhelésre utal. A keringésszervi, emésztőszervi, lelki és egyéb betegségek a munkahelyi stressz és a helytelen életmód következményei lehetnek. A munkáltató egészségfejlesztési programjai – a pszichoszociális kockázatok felmérése alapján – elsősorban a munkahelyi stressz kezelésére, a mozgásszervi betegségek, a szív-érrendszeri rizikófaktorok és daganatok szűrésére irányulnak. A forgalmi szolgálattevő ismeri és hasznosnak ítéli a munkáltató egészségfejlesztési programjait. Kezdeményezi a munkarenddel kapcsolatos intézkedéseket (pl. a légi navigáció „Just Culture Model projekt” adaptálása segítségével), a kommunikáció és a kommunikációs eszközök fejlesztését (pl. GSM-R fogalomirányító rendszerek teljes körű bevezetése révén), az ergonómiai programok megvalósítását (pl. a képernyő előtti munkavégzés tekintetében), az életmódi programok támogatását. Kiegészítő tájékoztatás
