pushpin showing the location of a destination point on a map

Munkahelyi stressz akkor alakul ki, ha a munkavállalók már nem képesek a munkavégzés túlzottan megterhelő hatásait ellensúlyozni és a munkavégzés követelményeivel megbirkózni, vagy a teljesítéséhez nem állnak rendelkezésre a számukra megfelelő források és eszközök. A pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatos főbb egészségi rendellenességek: a) fizikális állapotváltozások (magasvérnyomás, nyak-, váll- és hátfájdalom, alvászavar, elhízás, krónikus fáradtság, kardiovaszkuláris rendellenességek stb.) b) pszichés tünetek (depresszió, túlzott érzékenység, reményvesztettség, agresszió és dühkitörés, „kiégés” szindróma stb.) c) viselkedési és magatartási zavarok (zavartság, feledékenység, a koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése, a családi és a baráti kapcsolatok megromlása stb.). A distressz (a már kialakult egészségi rendellenességek) megelőzése a szervezet és az egyének szintjén eltér. Szervezeti szinten a helyzetelemző, feszültség levezető, problémamegoldó, kapcsolatépítő stressz-kezelő és készségfejlesztő programok jöhetnek szóba. Az egyéneknél kialakult és felismert betegségek esetén az ellátás (a gyógyítás és a rehabilitáció) a munkahelyen kívül, az egészségügyi ellátó rendszer keretein belül történik. Az intézkedésekhez szükség lehet külső szakértők (munkapszichológusok, klinikai szakpszichológusok) bevonására is. A munkavállaló ismeri a hosszantartó, kóros munkahelyi stressz (distressz) tüneteit és a kezelésre vonatkozó munkáltatói intézkedéseket.