????????????????????????????????????

Köztudott, hogy a hosszas és konstans állómunka jelentős mozgásszervi megterheléssel jár, főleg a gerincre és az alsóvégtagokra nézve, izom- és ízületi fájdalmakkal, deformitások kialakulásával járhat és alsóvégtagi keringési problémákat is okozhat. Az ülőmunka káros hatásai (MSDs, munkahelyi stressz, vizuális panaszok stb.), az „ülésbetegségek” is közismertek. Az ülő és az álló munka egészségkárosító hatásainak kivédése, illetve csökkentése a munkaszervezési intézkedések és jobb munkakörnyezeti feltételek mellett (megfelelő megvilágítás a látásteljesítményhez, optimális klímaviszonyok biztosítása, zavaró tényezők kiküszöbölése, jobb szociális feltételek kialakítása stb.), az ergonómiai elvek szerinti jobb gyakorlat kialakítását is feltételezi. Kutatások igazolták a képernyő előtti munkavégzés során, hogy az ülés és az állás váltogatása hozzájárul a testtartás, testhelyzet javításához, valamint a hatékonyabb munkavégzéshez is. Az egyéni adottságok figyelembe vételével kialakított álló munkaállomások kisebb megterhelést jelentenek nemcsak a mozgás szervrendszerre, hanem a zsigeri szervekre (légzés, emésztés, vérkeringés, anyagcsere stb.) is. Ezáltal csökkenthet az MSDs, a szív-érrendszeri betegségek, egyes rákbetegségek kialakulásának kockázata. Hatékony szereppel bír az ülő és álló testhelyzetet váltogatva végzett munka a munkahelyi stressz kivédésében és a munka hatékonyságának a növelésében is, elsősorban a fáradtság csökkentése révén. Az ülve és állva töltött munkaidő aránya az egyéni igényekhez igazítható, a munkaállomások kialakítása, az egyéb kényelmi és technikai felszerelések (ergonómiai szőnyegek, „fatigue pad”, korszerű munkaszék stb.) biztosítása is indokolt lehet.