????????????????????????????????????

A munkavédelmi törvény 87. § 1/H. meghatározásában a „Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következik be.” A stressz önmagában nem kóros jelenség, a mindennapi élet velejárója, az emberi tevékenység mozgatórúgója. A túlzott és hosszantartó stressz azonban negatív következményekkel (distresszel) járhat. Munkahelyi (di)stressz akkor alakul ki, ha a munkavállalók már nem képesek a munkavégzés túlzottan megterhelő hatásait ellensúlyozni és a munkavégzés követelményeivel megbirkózni, vagy a teljesítéséhez nem állnak rendelkezésre a számukra megfelelő források és eszközök. A pszichoszociális kockázatok körébe tartozó munkahelyi stressz forrása lehet a: - munkafeladat (túl sok vagy intenzív munka, magas elvárások, teljesítménykényszer stb.) - munkaszervezet/munkafolyamat (a feladatok állandó változtatása, időkényszer, hosszú munkaidő, műszakos munka stb.) - szociális környezet (vezetési problémák, állandósuló munkahelyi konfliktusok stb.) - munkafeltétel - munkakörülmény - munkakörnyezet (megfelelő munkaeszközök és berendezések hiánya; kevés pihenőidő; zavaró körülmények stb.). A túlzott munkahelyi stressz - egyéni hajlamosító tényezők megléte mellett – különböző pszichoszomatikus egészségi rendellenességek kialakulásához vezethet: a) fizikális állapotváltozások (magasvérnyomás, nyak-, váll- és hátfájdalom, alvászavar, elhízás, krónikus fáradtság, kardiovaszkuláris rendellenességek stb.) b) pszichés tünetek (depresszió, túlzott érzékenység, agresszió és dühkitörés, „kiégés” szindróma stb.) c) viselkedési és magatartási zavarok (zavartság, feledékenység, a koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése, a családi és a baráti kapcsolatok megromlása, különböző abúzusok stb.). A munkahelyi stressz okozta egészségi problémák a munkaszervezetre, a munka hatékonyságára, a munkahelyi kapcsolatokra is negatív hatásúak.