????????????????????????????????????

Az 57/2012. (XII. 22.) NFM rendelet a 923/2012/EU rendelettel összhangban hivatkozik a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelményeket meghatározó 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre. A Rendelet I. melléklet szerint meghatározott követelmény például: „1. A léginavigációs szolgáltató biztonságosan, hatékonyan, folyamatosan és fenntartható módon látja el szolgálatait, az adott légtér általános terheltsége ésszerű szintjének megfelelően. E célból megfelelő műszaki és üzemeltetési kapacitással és képességgel rendelkezik. 2.1. A léginavigációs szolgáltató olyan struktúra szerint hozza létre és irányítja a szervezetet, amely biztosítja a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony és folyamatos ellátását. 5. A léginavigációs szolgáltató megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, biztosítva ezzel a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását.” AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/88/EK IRÁNYELVE minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állapít meg a munkaidő szervezése tekintetében. Az irányelv rögzíti, hogy „A munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiénéjének és egészségének javítása olyan cél, amely nem rendelhető alá pusztán gazdasági megfontolásoknak.” Az Irányelvet kell alkalmazni az alábbi munkaszervezési kérdések tekintetében: A napi és a heti pihenőidő és az éves szabadság minimális időtartama, a szünetek és a maximális heti munkaidő és az éjszakai munka, a váltott műszakban végzett munka és a munkaritmus bizonyos szempontjainak esetében. Minden munkavállalónak megfelelő tartamú pihenőidő jár. A pihenés fogalmát időegységekben, azaz napokban, órákban és/vagy ezek részeiben kell kifejezni. A közösségi munkavállalók számára biztosítani kell a minimális napi, heti és évi pihenőidőt, valamint a megfelelő szüneteket. E tekintetben szintén szükséges egy maximális határt szabni a heti munkaórák vonatkozásában. Figyelembe kell venni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkaidő-szervezésre, ideértve az éjszakai munkára vonatkozó elveit. Kutatások kimutatták, hogy az emberi szervezet éjszaka érzékenyebben reagál a környezeti ártalmakra és a munkaszervezés bizonyos megterhelő formáira, és hogy a hosszú ideig tartó éjszakai munka hátrányos lehet a munkavállalók egészségére és veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot. Korlátozni kell az éjszakai munka időtartamát, beleértve a túlmunkát is, és az éjszakai munkát végző munkavállalókat rendszeresen alkalmazó munkáltatók számára elő kell írni, hogy ezt az információt kérésre az illetékes hatóságok tudomására hozzák. A magyar légiforgalmi irányítás (regionális és bevezető légiforgalmi irányítás, repülőtéri légiforgalmi szolgálat, repülési információs és riasztási szolgálat) többségében folyamatos működést igényel a nap 24 órájában, az év minden napján. A légiforgalmi irányítási tevékenység műszakos munkának minősül, amit szabálytalan ritmusú munkaidő – pihenőidő váltakozása jellemez. A légiforgalmi irányítói tevékenység jelentős koncentrációval jár, ezért a figyelemkoncentráció szintjének fenntartása és a fáradtság megelőzése érdekében megfelelő időközönként pihenőidőket kell közbeiktatni. A munkaidő-pihenőidő rendjét a biztonságos és hatékony munka szempontjai szerint alakítják ki.