????????????????????????????????????

A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 4.§ (5a) értelmében a légiforgalmi irányítóra vonatkozó egészségügyi követelményeket az EU 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklete tartalmazza. A B. Alrész 2. szakasza ATCO. MED. B.050. Csont-és izomrendszer címszó alatt a 3. osztályú orvosi minősítésekre vonatkozó orvosi követelmények között előírja, hogy a) A kérelmezőnek kielégítően kell tudnia funkcionálisan használni csont- és izomrendszerét annak érdekében, hogy képes legyen a szakszolgálati engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlására. b) A kérelmezőt, ha esetében olyan állandó vagy progresszív csont- és izomrendszeri, illetve reumatológiai állapot áll fenn, amely veszélyeztetheti a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok biztonságos gyakorlását, az engedélyező hatósághoz kell irányítani. Az alkalmassá minősítés kielégítő szakorvosi értékelést követően mérlegelhető. Az ATCO. MED. B.070 és a B.MED.075 a látórendszerrel kapcsolatos követelményeket (éleslátás, korrekciós eszköz, normális látótér, normál binokuláris funkció, normál trikromát színlátás) is meghatározza. Az Mvt. 19. § (3), az Mvt. 54. § (1) d) és (1) g) előírásai és a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 1. Melléklet 1.1.6. szerinti ergonómiai elvek alapján a dinamikus ülés megvalósítása érdekében a képernyő előtt munkát végző személyt érő kényelmetlenséget, fáradtságot, valamint fizikai és lelki megterhelést a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A képernyő előtti tartós ülőmunka nem megfelelő ergonómiai feltételek mellett önmagában is kiválthat mozgásszervi panaszokat (nyak-vállövi izomfeszülés, háti és ágyéki gerinc fájdalom, elfajulás, kéz-kar lágyrészek gyulladása, stb.). Az MSDs (Musculoskeletar Disorders) kialakulásához a kedvezőtlen munkaszervezés (hosszú munkaidő, műszakos és éjszakai munka) és munkakörülmények (nem megfelelő légkondicionálás), valamint az állandósuló negatív stressz (tartós munkahelyi konfliktusok) is hozzájárulhat. Az ülőmunka miatti fizikai aktivitás hiánya is kockázatnövelő tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek (magas érnyomás, szívinfarktus, agyi stroke, alsóvégtagi mélyvénás trombózis stb.) és egyes daganatos betegségek (tüdőrák, vastagbélrák, méhtest rák stb.), illetve anyagcsere betegségek (elhízás, cukorbetegség) létrejöttében is. A vizuális panaszok kialakulásában a munkakörnyezeti feltételek (a megvilágítással kapcsolatos követelmények) mellett a tartós figyelemkoncentráció és a figyelem megosztás játszik szerepet. A légiforgalmi irányító munkája jelentős szellemi és idegi megterheléssel jár, ami központi jellegű (érzékszervi és idegi) elfáradást okoz, így látórendszeri problémákat (szemfáradás, égő-száraz-vörös szem, látásteljesítmény romlása, stb.) is kiválthat.