Adatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Order Number Név * E-mail * Rendelkezik szakszolgálati engedéllyel? Igen Nem A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a szakszemélyzet tagja a tevékenység ellátására szakmailag, továbbá egészségügyi és közbiztonsági szempontból alkalmas. Szakszemélyzet tagja: a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó személyzet, a légiutaskísérő, valamint a hajózó mérnökök és navigátorok, repülésüzemi tisztek, valamint légijármű szerelők. Légiforgalmi irányító és gyakornok légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet az láthat el, aki a szolgálati tevékenység ellátására jogosító, a 2015/340 bizottsági rendelet szerint kiadott, érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik, és akit szolgálati tevékenység ellátására a szolgáltató kijelölt. Kiegészítő tájékoztatás Ismeri a repülésbiztonság ellenőrzési lehetőségeit, a just culture filozófiát? Igen Nem Az SMS (SMS - Safety Management System) a repülésbiztonság rendszer-szemléletű megközelítése, amely azonosítja a repülésbiztonsági veszélyforrásokat, szükség esetén javító célú intézkedések alkalmazásával biztosítja az elvárható repülésbiztonsági szintet, gondoskodik annak folyamatos nyomon követéséről, rendszeres értékeléséről és az átfogó, teljes repülésbiztonsági szint folyamatos fejlesztését tűzi ki célul. A Just Culture jelentése: „méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra”. A megelőzés egyik lényeges momentuma az önkéntes jelentési kultúra megerősítése. A légiközlekedés területén a Just Culture filozófia bevezetése azt jelenti, hogy a frontvonali operátorokat és másokat nem büntetik meg cselekmények, mulasztások vagy döntések miatt, amelyek arányosak a tapasztalataikkal és a képzéseikkel, de a gondatlanság, szándékos megsértés és romboló cselekmények nincsenek tolerálva, amint az, az EUROCONTROL vonatkozó kezdeményezésében is szerepel. Kiegészítő tájékoztatás Egyértelmű és átlátható mennyiségű információ érkezik a légiforgalmi irányító által kezelt képernyőkre? Igen Nem A megfelelő mennyiségű adattárolás, adatközlés, adat megjelenítés nagyban javíthatja az emberek rendszeren belüli megbízhatóságát, és csökkenti a káros hibák bekövetkeztének kockázatát. A munka megszervezése során nélkülözhetetlen az emberi tényező figyelembe vétele a szükséges figyelem koncentráció és a figyelem megosztás biztosítása érdekében. Ezért rendkívül fontos az elégséges visszajelzés, hibajelzés, beérkező képi, jelző- és riasztó üzenet. Kiegészítő tájékoztatás A légiforgalmi irányító számára megvalósuló szóbeli adatközlés megfelelő minőségű (beleértve az angol nyelven történő kommunikáció minőségét)? Igen Nem A légi közlekedés valamennyi, a légiforgalmi irányítóval kapcsolatot tartó szereplője a szükséges információkat megfelelő időben és minőségben szolgáltatja. A más országok légtér irányítóival, a terminálirányító egységekkel, valamint a légijárművekkel a rádió- és telefonos összeköttetés zavartalan fenntartása nélkül a biztonságos légi közlekedés nem valósítható meg. Kiegészítő tájékoztatás Biztosított az elégséges pihenőidő a váltások között? Igen Nem Az 57/2012. (XII. 22.) NFM rendelet a 923/2012/EU rendelettel összhangban hivatkozik a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelményeket meghatározó 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre. A Rendelet I. melléklet szerint meghatározott követelmény például: „1. A léginavigációs szolgáltató biztonságosan, hatékonyan, folyamatosan és fenntartható módon látja el szolgálatait, az adott légtér általános terheltsége ésszerű szintjének megfelelően. E célból megfelelő műszaki és üzemeltetési kapacitással és képességgel rendelkezik. 2.1. A léginavigációs szolgáltató olyan struktúra szerint hozza létre és irányítja a szervezetet, amely biztosítja a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony és folyamatos ellátását. 5. A léginavigációs szolgáltató megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, biztosítva ezzel a léginavigációs szolgálatok biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását.” AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/88/EK IRÁNYELVE minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állapít meg a munkaidő szervezése tekintetében. Az irányelv rögzíti, hogy „A munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiénéjének és egészségének javítása olyan cél, amely nem rendelhető alá pusztán gazdasági megfontolásoknak.” Az Irányelvet kell alkalmazni az alábbi munkaszervezési kérdések tekintetében: A napi és a heti pihenőidő és az éves szabadság minimális időtartama, a szünetek és a maximális heti munkaidő és az éjszakai munka, a váltott műszakban végzett munka és a munkaritmus bizonyos szempontjainak esetében. Minden munkavállalónak megfelelő tartamú pihenőidő jár. A pihenés fogalmát időegységekben, azaz napokban, órákban és/vagy ezek részeiben kell kifejezni. A közösségi munkavállalók számára biztosítani kell a minimális napi, heti és évi pihenőidőt, valamint a megfelelő szüneteket. E tekintetben szintén szükséges egy maximális határt szabni a heti munkaórák vonatkozásában. Figyelembe kell venni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkaidő-szervezésre, ideértve az éjszakai munkára vonatkozó elveit. Kutatások kimutatták, hogy az emberi szervezet éjszaka érzékenyebben reagál a környezeti ártalmakra és a munkaszervezés bizonyos megterhelő formáira, és hogy a hosszú ideig tartó éjszakai munka hátrányos lehet a munkavállalók egészségére és veszélyeztetheti a munkahelyi biztonságot. Korlátozni kell az éjszakai munka időtartamát, beleértve a túlmunkát is, és az éjszakai munkát végző munkavállalókat rendszeresen alkalmazó munkáltatók számára elő kell írni, hogy ezt az információt kérésre az illetékes hatóságok tudomására hozzák. A magyar légiforgalmi irányítás (regionális és bevezető légiforgalmi irányítás, repülőtéri légiforgalmi szolgálat, repülési információs és riasztási szolgálat) többségében folyamatos működést igényel a nap 24 órájában, az év minden napján. A légiforgalmi irányítási tevékenység műszakos munkának minősül, amit szabálytalan ritmusú munkaidő – pihenőidő váltakozása jellemez. A légiforgalmi irányítói tevékenység jelentős koncentrációval jár, ezért a figyelemkoncentráció szintjének fenntartása és a fáradtság megelőzése érdekében megfelelő időközönként pihenőidőket kell közbeiktatni. A munkaidő-pihenőidő rendjét a biztonságos és hatékony munka szempontjai szerint alakítják ki. Kiegészítő tájékoztatás Biztosított a szakmai fejlődés, továbbképzés? Igen Nem A munkavállalók részt vesznek a munkáltató által előírt képzéseken, oktatásokon. Kiegészítő tájékoztatás A légiforgalmi irányító megítélése szerint biztosított a képernyő előtti munkavégzés valamennyi feltétele? Igen Nem A légiforgalmi irányítók munkaidejük döntő vagy meghatározó részében képernyő előtti munkát végeznek több monitor figyelése mellett, rádiókapcsolatos kommunikáció fenntartásával. A feltételek közé tartozik: − a képernyős munkahelyek azonosítása; − a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégeztetése, illetve a látószervi panaszok miatt elvégzett szemészeti szakvizsgálatot követően a munkavállaló ellátása éleslátást biztosító szemüveggel; − a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatás, oktatást és a konzultáció; − a tárgyi feltételek biztosítása (képernyő, billentyűzet, a munkaasztal vagy munkafelület, a munkaszék); − a megfelelő környezet (térkövetelmények, megvilágítás, tükröződés és fényvisszaverődés, a zaj, a klíma, a sugárzás), az ember-gép kapcsolat (a szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése) kialakítása. Kiegészítő tájékoztatás A képernyős munkaterület ergonómiai kialakítását optimálisnak tartja a munkavállaló? Igen Nem A testméretek, az emberi test anatómiai jellemzői azok, amelyeket az ember számára készülő és az ember által használt eszközök, gépek, létesítmények kialakításakor figyelembe kell venni ahhoz, hogy a kényelmes hozzáférhetőség és a természetes testhelyzetben való munkavégzés lehetővé váljon. Az ülőmunka során fontos tényező a látótér is, ami a környezet azon részét jelenti, amelyet a munkavégzés során az előretekintő személy oldalpillantás nélkül egyszerre képes befogni. A különböző munkakörökben eltérőek a látótérrel szemben támasztott követelmények. Kiegészítő tájékoztatás A légiforgalmi irányító munkavállaló megítélése szerint a váltakozva – ülve és állva –végzett munka bevezetése hozzájárulna egészsége megőrzéséhez? Igen Nem Köztudott, hogy a hosszas és konstans állómunka jelentős mozgásszervi megterheléssel jár, főleg a gerincre és az alsóvégtagokra nézve, izom- és ízületi fájdalmakkal, deformitások kialakulásával járhat és alsóvégtagi keringési problémákat is okozhat. Az ülőmunka káros hatásai (MSDs, munkahelyi stressz, vizuális panaszok stb.), az „ülésbetegségek” is közismertek. Az ülő és az álló munka egészségkárosító hatásainak kivédése, illetve csökkentése a munkaszervezési intézkedések és jobb munkakörnyezeti feltételek mellett (megfelelő megvilágítás a látásteljesítményhez, optimális klímaviszonyok biztosítása, zavaró tényezők kiküszöbölése, jobb szociális feltételek kialakítása stb.), az ergonómiai elvek szerinti jobb gyakorlat kialakítását is feltételezi. Kutatások igazolták a képernyő előtti munkavégzés során, hogy az ülés és az állás váltogatása hozzájárul a testtartás, testhelyzet javításához, valamint a hatékonyabb munkavégzéshez is. Az egyéni adottságok figyelembe vételével kialakított álló munkaállomások kisebb megterhelést jelentenek nemcsak a mozgás szervrendszerre, hanem a zsigeri szervekre (légzés, emésztés, vérkeringés, anyagcsere stb.) is. Ezáltal csökkenthet az MSDs, a szív-érrendszeri betegségek, egyes rákbetegségek kialakulásának kockázata. Hatékony szereppel bír az ülő és álló testhelyzetet váltogatva végzett munka a munkahelyi stressz kivédésében és a munka hatékonyságának a növelésében is, elsősorban a fáradtság csökkentése révén. Az ülve és állva töltött munkaidő aránya az egyéni igényekhez igazítható, a munkaállomások kialakítása, az egyéb kényelmi és technikai felszerelések (ergonómiai szőnyegek, „fatigue pad”, korszerű munkaszék stb.) biztosítása is indokolt lehet. Kiegészítő tájékoztatás A képernyő előtti munkavégzés során a tevékenységhez szükséges nagy koncentráció munkavédelmi feltételei megvalósulnak megítélése szerint? Igen Nem A légiforgalmi irányítók munkája különösen nagy figyelmet követel és nagy felelősséggel is jár, mivel döntést kell hozniuk időkényszerben, egymást követő problémákban és új helyzetekben, hiányos információk, bonyolult szabályok és utasítások alapján. Rendkívül fontos a képernyős munkahelyek megfelelő kialakítása és szervezési intézkedésekkel a munkaközi szünetek biztosítása. Kiegészítő tájékoztatás Ismeri a munkaterületén a menekülési útvonalakat, vészkijáratokat? Igen Nem Irányadó jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról és a munkáltató belső szabályozásai. Rendszeresen részesül munka- és tűzvédelmi, valamint vészhelyzeti oktatásban, részt vesz szimulációs gyakorlatokon a légiforgalmi irányító? Igen Nem A munkavállalók munka- és tűzvédelmi oktatásának rendje szerint előírt időközönként megtörténik a munkavállalók munka- és tűzvédelmi, valamint vészhelyzeti oktatása, a résztvevő személyek és az oktatás tematikájának a nyilvántartása, az ismeretek elsajátításának ellenőrzése. Rendszeres időközönként a mentés és menekülés gyakoroltatása a munkavállalókkal – a repülőtéren a hajózó személyzet bevonásával − kötelező. A fokozott koncentráció és felelősségvállalás kockázatai ismertek a munkavállaló előtt? Igen Nem A légiforgalmi irányítók ellátandó feladataikat ismerik, tisztában vannak azzal, hogy tevékenységük fokozott pszichés terheléssel jár. Kiegészítő tájékoztatás A folyamatos munkarend veszélyei ismertek a munkavállaló számára? Igen Nem Műszakos munka, éjszakai munkavégzés során a rosszul időzített (nappali) alvás miatt a szervezet kiesik ebből a ritmusból és a repülés során a több (legalább hat) időzóna átlépése után tapasztalható a jet-laghez hasonló, de huzamosabb idejű shift-lag állapot alakul ki, ami hátrányosan befolyásolja az élettani funkciókat (pl. keringés, légzés, izomműködés, anyagcsere, alvás, közérzet stb.). Kiegészítő tájékoztatás A pszichoszociális kockázatok, köztük a munkahelyi stressz okai és hatásai ismertek a munkavállaló számára? Igen Nem A munkavédelmi törvény 87. § 1/H. meghatározásában a „Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következik be.” A stressz önmagában nem kóros jelenség, a mindennapi élet velejárója, az emberi tevékenység mozgatórúgója. A túlzott és hosszantartó stressz azonban negatív következményekkel (distresszel) járhat. Munkahelyi (di)stressz akkor alakul ki, ha a munkavállalók már nem képesek a munkavégzés túlzottan megterhelő hatásait ellensúlyozni és a munkavégzés követelményeivel megbirkózni, vagy a teljesítéséhez nem állnak rendelkezésre a számukra megfelelő források és eszközök. A pszichoszociális kockázatok körébe tartozó munkahelyi stressz forrása lehet a: - munkafeladat (túl sok vagy intenzív munka, magas elvárások, teljesítménykényszer stb.) - munkaszervezet/munkafolyamat (a feladatok állandó változtatása, időkényszer, hosszú munkaidő, műszakos munka stb.) - szociális környezet (vezetési problémák, állandósuló munkahelyi konfliktusok stb.) - munkafeltétel - munkakörülmény - munkakörnyezet (megfelelő munkaeszközök és berendezések hiánya; kevés pihenőidő; zavaró körülmények stb.). A túlzott munkahelyi stressz - egyéni hajlamosító tényezők megléte mellett – különböző pszichoszomatikus egészségi rendellenességek kialakulásához vezethet: a) fizikális állapotváltozások (magasvérnyomás, nyak-, váll- és hátfájdalom, alvászavar, elhízás, krónikus fáradtság, kardiovaszkuláris rendellenességek stb.) b) pszichés tünetek (depresszió, túlzott érzékenység, agresszió és dühkitörés, „kiégés” szindróma stb.) c) viselkedési és magatartási zavarok (zavartság, feledékenység, a koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése, a családi és a baráti kapcsolatok megromlása, különböző abúzusok stb.). A munkahelyi stressz okozta egészségi problémák a munkaszervezetre, a munka hatékonyságára, a munkahelyi kapcsolatokra is negatív hatásúak. Kiegészítő tájékoztatás A hosszan tartó képernyő előtti ülőmunka egészségügyi követelményei és várható egészségi kockázatai ismertek a légiforgalmi irányító számára? Igen Nem A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 4.§ (5a) értelmében a légiforgalmi irányítóra vonatkozó egészségügyi követelményeket az EU 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklete tartalmazza. A B. Alrész 2. szakasza ATCO. MED. B.050. Csont-és izomrendszer címszó alatt a 3. osztályú orvosi minősítésekre vonatkozó orvosi követelmények között előírja, hogy a) A kérelmezőnek kielégítően kell tudnia funkcionálisan használni csont- és izomrendszerét annak érdekében, hogy képes legyen a szakszolgálati engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlására. b) A kérelmezőt, ha esetében olyan állandó vagy progresszív csont- és izomrendszeri, illetve reumatológiai állapot áll fenn, amely veszélyeztetheti a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok biztonságos gyakorlását, az engedélyező hatósághoz kell irányítani. Az alkalmassá minősítés kielégítő szakorvosi értékelést követően mérlegelhető. Az ATCO. MED. B.070 és a B.MED.075 a látórendszerrel kapcsolatos követelményeket (éleslátás, korrekciós eszköz, normális látótér, normál binokuláris funkció, normál trikromát színlátás) is meghatározza. Az Mvt. 19. § (3), az Mvt. 54. § (1) d) és (1) g) előírásai és a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet 1. Melléklet 1.1.6. szerinti ergonómiai elvek alapján a dinamikus ülés megvalósítása érdekében a képernyő előtt munkát végző személyt érő kényelmetlenséget, fáradtságot, valamint fizikai és lelki megterhelést a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A képernyő előtti tartós ülőmunka nem megfelelő ergonómiai feltételek mellett önmagában is kiválthat mozgásszervi panaszokat (nyak-vállövi izomfeszülés, háti és ágyéki gerinc fájdalom, elfajulás, kéz-kar lágyrészek gyulladása, stb.). Az MSDs (Musculoskeletar Disorders) kialakulásához a kedvezőtlen munkaszervezés (hosszú munkaidő, műszakos és éjszakai munka) és munkakörülmények (nem megfelelő légkondicionálás), valamint az állandósuló negatív stressz (tartós munkahelyi konfliktusok) is hozzájárulhat. Az ülőmunka miatti fizikai aktivitás hiánya is kockázatnövelő tényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek (magas érnyomás, szívinfarktus, agyi stroke, alsóvégtagi mélyvénás trombózis stb.) és egyes daganatos betegségek (tüdőrák, vastagbélrák, méhtest rák stb.), illetve anyagcsere betegségek (elhízás, cukorbetegség) létrejöttében is. A vizuális panaszok kialakulásában a munkakörnyezeti feltételek (a megvilágítással kapcsolatos követelmények) mellett a tartós figyelemkoncentráció és a figyelem megosztás játszik szerepet. A légiforgalmi irányító munkája jelentős szellemi és idegi megterheléssel jár, ami központi jellegű (érzékszervi és idegi) elfáradást okoz, így látórendszeri problémákat (szemfáradás, égő-száraz-vörös szem, látásteljesítmény romlása, stb.) is kiválthat. Kiegészítő tájékoztatás A légiforgalmi irányítói munkával járó fokozott pszichés megterhelés okozta kóros munkahelyi stressz megelőzésére és kezelésére szervez a munkáltató egészségvédelmi, egészség-megőrzési programokat? Igen Nem A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 4. § (5a) szerint a légiforgalmi irányítóra vonatkozó 3. osztályú orvosi minősítések egészségügyi követelményeit az EU 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklete tartalmazza. A rendelet B. Alrész 2. szakasza ATCO.MED.B.060. szerinti pszichológiai követelmények: a) A kérelmezőt, ha olyan stresszhez kapcsolódó tüneteket mutat, amelyek zavarhatják a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok gyakorlásához szükséges képességeit, az engedélyező hatósághoz kell irányítani. Alkalmassá minősítése csak azt követően mérlegelhető, hogy pszichológiai és/vagy pszichiátriai értékelések igazolták, hogy a kérelmező felépült a stresszel összefüggő tünetekből. b) A pszichiátriai vagy neurológiai szakorvosi vizsgálat részeként vagy annak kiegészítéseként pszichológiai értékelésre lehet szükség A légiirányítóknál nem állhat fenn a stressz tűrő képesség oly mértékű beszűkülése/zavara, mely feltehetőleg akadályozza a szakszolgálati feladatok biztonságos ellátását. A munkahelyi stressz-tűrő képesség felderítése az alábbi készségek számbavételét jelenti: a) megbirkózás a nagy munkaterheléssel, b) az unalom leküzdése, c) a munka utáni lazítás képessége, d) a szorongás és félelem kontroll alatt tartása, e) a kritikus helyzetek kezelésének képessége. A fenti készségek bármelyikének hiánya esetén az egyént a szolgálat által elfogadott szakemberhez kell irányítani Amikor a stressz-tűrő képesség beszűkülése a szakszolgálati munkát befolyásolja, a pszichológiai vizsgálatot a szolgálat által elfogadott pszichológus végzi. Alkalmassá minősítése csak azt követően mérlegelhető, hogy pszichológiai és/vagy pszichiátriai értékelések igazolták, hogy a kérelmező felépült a stresszel összefüggő tünetekből. A munkáltatók munkahelyi kockázatértékelési kötelezettsége a pszichoszociális kockázati tényezőkre, így a munkahelyi stressz-kiváltó tényezőkre is kiterjed [az Mvt. 54. § (1) d), (2) g), (3), Mvt. 87. § 1/H. és 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § H), 6.§ (1) d) és f), 4-5-6. számú melléklet és 8. számú melléklet 1.1 és 1.2. előírásaira figyelemmel). A 83/2014/EU rendelet szerint az üzemben tartónak rendszeres fáradtságkezelő tréningekről kell gondoskodni a személyzet tagjai – a légiforgalmi irányítók – részére is. A képzési programot az üzemeltetési kézikönyv alapján kell megtartani a fáradtság okainak és hatásainak a feltárása, a megelőzés és a kezelés végett. Kiegészítő tájékoztatás Ismeri a légiforgalmi irányítási célra alkalmas szemüveggel vagy kontakt lencsével kapcsolatos előírásokat? Igen Nem A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 4.§ (5a) szerint a légiforgalmi irányítóra vonatkozó 3. osztályú orvosi minősítés egészségi követelményeit az EU 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklete (MED RÉSZ) tartalmazza. A Rendelet B. Alrész 2. szakasza ATCO. MED.B.070 írja elő a látórendszerrel kapcsolatos követelményeket. A szemüveggel vagy kontaktlencsével kapcsolatos – j) pont szerinti – előírások az alábbiak: „1. Amennyiben a jogosításhoz kötött feladatok ellátásához szükséges kielégítő látásfunkció csak korrekcióval érhető el, a szemüvegnek vagy kontaktlencsének optimális látásfunkciót kell biztosítania, valamint jól tolerálhatónak és légiforgalmi irányítási célra alkalmasnak kell lennie. 2. A szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok gyakorlása közben az összes távolságra vonatkozó látási feltételnek egyetlen szemüveg használatával kell megfelelni. 3. Az engedély(ek)ben szereplő jogosultságok gyakorlása során azonnali használatra alkalmas, hasonló korrekciós tartalékszemüveget kell készenlétben tartani. A szakszolgálati engedélyben szereplő jogosultságok gyakorlása közben viselt kontaktlencsének monofokálisnak és nem színezettnek kell lennie, és az nem lehet ortokeratológiai lencse. Monovision kontaktlencsék nem használhatók. 5. A nagy fénytörési hibával rendelkező kérelmezőnek kontaktlencsét vagy magas törésmutatójú szemüveglencsét kell alkalmaznia. Kiegészítő tájékoztatás Tudja-e a légiforgalmi irányító, hogy az egészségi alkalmasság elbírálását képező fül-orr-gégészeti vizsgálat során melyek a követelmények? Igen Nem A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet 4.§ (5a) szerint a légiforgalmi irányítóra vonatkozó 3. osztályú orvosi minősítés egészségi követelményeit az EU 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklete (MED RÉSZ) B. Alrész 2. szakasz ATCO.MED.B.080 szakasza tartalmazza a fül-orr-gégészeti kérdések tekintetében. A 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet fül-orr-gégészeti vizsgálatokkal kapcsolatos előírásai az alábbiak: Az 1. melléklet szerinti Adatlap a repülő-orvosi vizsgálatokhoz tartalmazza az egészségi állapotra vonatkozóan pl. a nagyothallás, a fülbetegségek, a szédülés, a kezelést igénylő légi betegségre vonatkozó kórelőzményi adatok felvételét. A 2. melléklet szerinti Orvosi vizsgálati lap alapján végzett klinikai vizsgálat kiterjed pl. a garat, az orr-melléküregek, a fül és a dobhártyák vizsgálatára is. A külön Fül-orr-gégészeti vizsgálati lap szerint elvégzett klinikai vizsgálatok része pl. a garat, az orrjáratok, az orr-garat tájék, az egyensúly szervek, a beszéd, az orrmelléküregek, a külső hallójárat, a dobhártya vizsgálata, valamint a pneumatikus otoszkópiás és a tympanometriás vizsgálat elvégzése. Indokolt esetben kiegészítő klinikai vizsgálatokra is sor kerülhet, mint pl. beszéd audiometria, posterior rhinoszkópia, nysagmus vizsgálat, vestibuláris teszt és laryngoszkópia. A 2015/340 bizottsági rendelet IV. melléklet (MED RÉSZ) ATCO.MED. B.080 előírásai szerint: a) Vizsgálat 1. Minden első, meghosszabbítási és megújítási vizsgálatnak részét képezi a fül-orr-gégészeti rutinvizsgálat. 2. A hallás minden vizsgálat alkalmával vizsgálandó. A kérelmezőnek – mindkét fülére külön-külön tesztelve – meg kell értenie a tőle 2 méterre, normál beszélgetési hangerőn elhangzó szöveget úgy, hogy közben hátat fordít a repülőorvos-szakértőnek. 3. A hallást tisztahang-audiometriával kell vizsgálni az első vizsgálat alkalmával, majd a későbbi meghosszabbítási vagy megújítási vizsgálatok alkalmával 40 éves korig négyévente, ezt követően pedig kétévente kell vizsgálni. 4. Tisztahang-audiometria: i. A 3. osztályú orvosi minősítés kérelmezőjénél a halláscsökkenés az 500, 1000 vagy 2000 Hz frekvenciák egyikén sem lehet 35 dB-nél nagyobb, illetve 3000 Hz-en 50 dB-nél nagyobb egyik fül tekintetében sem. ii. A fenti hallásvizsgálati kritériumokat nem teljesítő kérelmezőt az engedélyező hatósághoz kell irányítani, és alkalmassá minősíthetősége előtt szakorvosi értékelésnek kell alávetni. Az első kérelmezőket beszédészlelési tesztnek kell alávetni. A 3. osztályú orvosi minősítés meghosszabbítását vagy megújítását kérelmezőt operatív környezetben végzett funkcionális hallásvizsgálatnak kell alávetni. Kiegészítő tájékoztatás A légiforgalmi irányító tudja-e, hogy az egészségügyi alkalmasság csökkenésének mely eseteiben nem gyakorolhatja a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságokat és mely esetekben kell haladéktalanul repülés-egészségügyi szakemberhez fordulnia? Igen Nem a) A szakszolgálati engedélyes nem gyakorolhatja a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságokat, ha: 1. tudomása van egészségügyi alkalmasságának bárminemű csökkenéséről, amely gátolhatja a szóban forgó jogosultságok biztonságos gyakorlásában; 2. olyan vényköteles vagy nem vényköteles gyógyszert szed vagy használ, amely akadályozhatja az engedélyben szereplő jogosultságok biztonságos gyakorlását; 3. olyan orvosi, műtéti vagy egyéb kezelésben részesül, amely veszélyeztetheti a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok biztonságos gyakorlását. b) Továbbá a 3. osztályú orvosi minősítéssel rendelkező személynek haladéktalanul repülés-egészségügyi szakemberhez kell fordulnia a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságok gyakorlása előtt, ha: 1. operáción vagy más invazív beavatkozáson esett át; 2. valamilyen gyógyszer rendszeres szedésébe kezdett; 3. olyan súlyos személyi sérülést szenvedett, amelynek következtében nem tudja teljes körűen gyakorolni a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságokat; 4. olyan súlyos betegségben szenved, amelynek következtében nem tudja teljes körűen gyakorolni a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságokat; 5. várandós; 6. kórházba vagy más betegellátó intézménybe utalták; 7. először van szüksége látásjavító szemüvegre vagy kontaktlencsére. [ATCO.MED.A.020 Az egészségügyi alkalmasság csökkenése]
